Kalandok Garmin (és Salomon) módban 2.

 1,615 ,  1 

Elkezdtem egy regiment posztot már arról, hogy nekem most egy ideje mennyire rossz, és, hogy ezek a dolgok, nyírják, reszelik, dörzsölik lefele az életerőmet, motivációmat, és, hogy általában is olyan de nagyon jaj. Főleg azért kezdtem el ezeket az írásokat, mert azt hittem, hogy nagyjából az alján vagyok, és már látom a végét. De amikor a taktikusan jó előre hozott nyaralásunknak is elhozta a nem várt véget egy traktor Sienától nem messze, én meg ott álltam az angolmentes, olasz vidéken, egy jobboldalilag tekintélyes mértékben lezúzott Toyotával, ahelyett, hogy másodszor is felvertem volna futócipőm zajával a hajnali, toszkán őzeket és nyulakat, meg ahelyett, hogy újra futottam volna Cinque Terre tengerparti sétányain és alagútjaiban, akkor megérteni véltem, hogy a szarvihar addig tart, ameddig ő akar, és nem addig, amíg én azt elképzelem.

 

img_8913.jpg

 

A nagyjából egymillió forint nullára írását, meg az egyéb, nem futásreleváns, vagy itt, etikai megfontolások miatt nem megemlítendő nyavalyákat elegánsan félretolom. Elmesélem azt, ami ide tartozik, gondolom amúgy is mindenkinek megvannak a saját történetei, amikor mindenféle fos, külső tényezők miatt nagyjából eljut, vagy el tudott volna jutni oda, hogy már igazán a futásba sem lehet menekülni, mert gyakorlatilag élni sincs kedve.

“A futás mindig ott van”, “a futásba mindig el lehet menekülni” mantrák nem minden típusú embernél működnek. Én elég sokáig áltattam magam azzal, hogy nálam igen frankón pörög az, hogy kifutom magamból az ideget, írtam is erről sokat. De nem is kell mindig az ideg, ennyire nem rossz a helyzet, elég csak gondolkoznom, beszélgetnem, újra élnem, rakosgatnom, feldolgoznom. Ez még mindig jól megy, de az utóbbi időkben arra kellett rájönnöm, hogy sokkal jobban esik örömből futni, úgy, hogy kerek és egész vagyok, mint úgy, hogy  hangyázik a fejem a sok agyfasztól. Jobb békésebben utaznom magamban, amíg visznek a lábaim.

A motiváció teljes elvesztését jobbnak látom elkerülni, ahhoz nem is tudom, minek kellene történni. Nem is akarom megtudni. Elég azt megélni, hogy néha vagyok annyira kinyírva, megrágva és kiköpve, hogy igen – nem indultam el futni. 130 kilométerem lett májusban. Ha visszagondolok arra, hogy a legutolsó, hajnali 9 km alatt mit éltem meg Olaszországban – mondjuk még azelőtt, hogy meglepett a reggeli kakiinger -, akkor azt kell, hogy mondjam, ez legalább fantasztikus 130 km volt.

 

img_8796.jpg

img_8807.jpg

img_8773.jpg

img_8799.jpg

img_8778.jpg
img_8809.jpg

img_8813.jpg

 

Szóval mi rántotta ki a szőnyeget? Hát mondjuk

 

A Garmin Fenix 3 halála…

 

Mintha a szíjában lett volna az ereje, mint egy kicsi Sámson, olyan volt ez az óra. Alapvetően meglepő, hogy milyen későn vettem észre, hogy kb két percre vagyok attól, hogy leessen kezemről a Fenix, mert szerettem nézegetni, forgatni. Sok ilyen érzelmes szart írok, szóval gondolom nem meglepő, hogy tárgyakhoz is hozzá tudok nőni, és nekem a Fenix minden mikrokarca arról mesélt, hogy mennyi időt töltöttünk együtt. Gollam tényleg szeretni ő drágaságát.

Soha egy percig nem kérdőjeleztem meg a megbízhatóságát, pontosan tudtam minden hülyeségét, tudtam, hogy kalkulál alagútban, hol fog gyors, vagy lassú kilométert mérni,  tudtam meddig bírja szuflával, vakon elnavigáltam rajta akármelyik esti futásomon, soha egyetlen percig nem hagyott cserben – pontosan két éven keresztül nem.

Komolyan, mintha a szíjában lett volna az ereje, mert ahogy leesett a bújtató és gyakorlatilag az egész pántot már csak pár milliméter anyag tartotta, egyszer csak megbolondult az óra.

Igazából az új szoftver lehetett a baja, mostanában a Huawei – bluetooth – sportóra fronton küzdenek a Garminnál, ezért kaptunk egy új verziót. Tök mindegy. Az óra akksija egyszer csak Titanic módjára elkezdett merülni,  de olyannyira megállíthatatlanul, hogy még kikapcsolt állapotban is képes volt akár teljesen nullára száradni órákon belül, teljesen mindegy volt neki, mit csinálok vele.

Ezt igen rossz néven vettem, mert bármikor mentem futni, úszni, Danit kísérni, figyelnem kellett rá, hogy biztosan maxra legyen töltve. Megszoktam, hogy civilben is a Fenixet hordom, de ez a szokás értelmetlenné vált.

A hirhedt Garmin Support Center újból rászolgált a hírnevére, mire kaptam egy, egyetlen egy értelmes választ, addigra már rég átmentem korai Android üzemmódba és túl voltam számos szoft és keményebb reseten, szoftver újrarakáson és downgrade-elésen, valamint mindezek még számosabb kombinációin.

A downgrade, egy régebbi szoftver felrakása különösen izgalmas volt. Az egyes szoftververziók meg a szükséges leírások elérhetők az internet egyes sikátorainak sötét bugyraiban, ahova soha nem süt be a nap és csak ritkán és félve lép az ember.

Ki tudja miért, ezeknek a verzióknak az első hatvan byte-ja redundáns, szóval törölni kell. A pórnép (én) azt hinné, hogy elég notepadben az első hatvan karaktert törölni – nagyjából azért észrevehető, hogy mi ismétlődik, bocsánat redundál, hiába van klingonul írva. De lófaszt. Nem ment. Szóval, én, a kettes számrendszer rabszolgája megnyitottam egy hexaviewert, ami annyira bonyolult dolog, hogy el sem tudom magyarázni, hogy mi az, de higgyétek el, hogy egy szörnyűséges, világpusztításkompatibilis lézer IT fegyver, csak az arra felkészültek kattintsanak a linkre. Na, itt kellett törölni az első hatvan bájtot. Bitet. Nem. Bájtot. Valamit, ami sokkal kisebb mint a giga, az iphone-om például meg sem érezte volna. Annak harminckettője is van gigából.

A szoftververzió viszont megérezte a kártékony összetevő eltávolítását, mert miután elneveztem a file-t GUPDATE.GRN-nek és becsempésztem az órám mapparendszerébe, a kis buta azt hitte, hogy kapott valamit újat és szorgalmasan elkezdte telepíteni, hát majd megzabáltam.

Hamarosan büszkén kiírta, hogy neki most 8.70-es firmware-je van (ez remélem ugyanaz mint a szoftver, mert szinonímaként akarom használni a szóismétlések elkerülése végett, nehogy én magam redundáljak). 

Igen büszke voltam magamra, és reménnyel eltelve vártam két percig, amely két percben a világ újra kerek és egész és tökéletes volt.

… 99%…98%…

Nos, nem tartott sokáig.

A Garmin Support Centernek május nyolcadikán írtam először, és huszonkettedikén lett vége – hát végülis majdnem a világnak is. Pontosan két hét alatt vagy négyszer kaptam előre megírt sablonválaszt anélkül, hogy bármit is elolvastak volna abból, amit írtam nekik, nem egyszer betűre ugyanazt a szöveget. Amikor végre eljutottunk odáig, hogy 78.68 fontért kapok egy cserekészüléket, még akkor is elírányítottak a Navi-Gate Kft-hez, mert látták, hogy magyar postai címet adok meg. A Navi-Gate pont úgy, ahogy apósom órájának garanciáztatásakor is, jófej módon válaszolt, hogy nekik semmi közük sajnos az ügyhöz, és kérték a Support Centert, hogy segítsenek nekem.

Hinnétek vagy sem, erre még mindig ki tudták küldeni, hogy bizony akkor nekem replacement lesz, ami 78.68 fontba fog kerülni és adjam meg a postai címem.

Ekkor nyúltam nem magamhoz, de majdnem, de aztán mégis inkább a chathez. Hogy miért nem korábban tettem ezt, azt nem tudom, főleg, hogy Charlotte öt perc alatt elintézte nekem, hogy kapjak egy linket ahol meg kellett adnom a bankkártyám adatait, amelynek kitöltése után kaptam egy RMA számot, ami a Garmin Support Centernél egyenlő a mennybemenetellel.

A cseréről kiderült, hogy REFURBISHED óráról van szó, ami annyit jelent, hogy valószínűleg egy olyan szerencsétlen mint én visszaküldte az óráját, amit renováltak, kipucoltak, kicserélték benne, amit kell, felpolirozták, tettek rá új dísztárcsát, visszatekerték a kilométert és két hétig újszagú wunderbaum légfrissítőbe hempergették.

Magyarul mégiscsak létezik az, hogy a Garmin belenyúl az órákba. A cég eléggé hírhedt arról, hogy nem javít, nem cserél alkatrészt, de még csak akkumulátort sem. Az emberi civilizáció éppen lehúzza a saját bolygóját a vécén, mikroműanyagokba és kilométerszéles szemétszigetekbe fulladunk, de a Garmin, az egyik legjelentősebb outdoor és egyéb cég nem cserél akkumulátort, nem javít, csak egy év garanciát ad. Aztán mitadisten, kiderül, hogy amikor úgy jön ki a lépés, mégis csak javít, és összerak egy órát – harmincezer forintért.

Garmin, Garmin, mihez kezdjek veled? Ez a cég olyan technikai ökoszisztémát ad, amit a Suunto egyelőre nem tud nyújtani – amit baromira sajnálok, mert véleményem szerint talán jobban igyekezne, ha pl a Polar nem lenne háromszor lekörözve. Ha a Suuntonak is lenne olyan plusz szolgáltatása, mint mondjuk a Garmin-féle Running Dynamics. (De jönnek fel Apple-ék, Xiaomiék, és mindenkiék, mint a talajvíz a mélygarázsunkban, talán ez ösztönözni fogja őket.)

A Fenix 3 tehát pontosan két év után visszautazott Angliába, és újabb kínkeserves várakozás után végre a héten megkaptam a kvázi-új órámat. 

Mivel elég sokára derült ki, hogy a Garmin valamennyire meg tud és hajlandó is menteni, addigra kínomban lecsaptam egy Hervises, akcós, kuponos Fenix 5-re, MAGYAR garanciával. Ezzel a rendeléssel sem történt semmi jó ideig, késett, beragadt, majd végül három telefonos próbálkozás után tegnap ő is megérkezett. Mindössze egy hónap teljes idegvesztés után van nem egy, hanem két vatta új órám. Ha valakinek kell hatvanért egy új lelkű Fenix 3, pulzuspánt nélkül, Nemmaratonman signature verzióban, három hónap Garmin UK (csak a chat) garival, ne fojtsa magába.

 

img-8916.JPG

2.JPG

1.JPG

img-8968.JPG

A híres MAGYAR nyelvű használati utasítás. Többezer forintba kerül megvenni, ha valaki nem itthoni boltból rendelt, és nem vágja a külföldit.

img-8966.JPG

Rolex, Breitling, Luivitton, minden van, eredeti!

 

Az első este, amikor csak a telefonos Stravaval, óra és pánt nélkül mentem ki, azt vettem észre, hogy évek óta nem éreztem ilyen meztelennek magam, annyira bátor voltam! Ugyan át kellett állítani a telefon nyelvét angolra, mert kétszer bírtam végighallgatni, hogy fonetikusan bemondja a csaj, hogy p-o-ss-o-i-n-g, r-e-ss-u-m-i-n-g, l-á-ss-t k-i-l-ó-m-é-t-e-r f-i-v m-i-n-u-t-e-ss t-h-i-r-t-i-f-i-v- ss-e-cc-o-n-d-ss. Egy idő után a kilométer bemondást is kiírtottam, mert a zene utána nem hangosodott vissza az iphone-on, utána csak Angela Bofill I Do Love You, bajszospornósan, lassúszaxizva induló zenéje, meg a California Soul maradt. Nem is volt rossz futás.

 

A csecsnélküliség

 

Lila Bob is visszament a Nyúlcipőhőz. Ahogy már a tesztposztban is írtam, a cipzár a gyenge pontja ennek a cuccnak, és odáig jutottam a leggyakrabban használt baloldali zsebbel, hogy többször akad, mint, hogy normálisan be tudom húzni. Nem akartam súlyosbítani a helyzetet, még a fél év lejárta előtt visszavittem a boltba, mert egy teljes áron ötvenötezer forintos cuccon – bár egy huszonkettőezer forintos zsáknál se – ne kelljen már azon feszengenem ennyi idő után, hogy be tudom-e zárni normálisan a telefonom a zsebébe?

A boltban telefonos segítségkérés után jegyzőkönyvet vettek fel, hogy majd meg lesz mutatva “a Salomonos csávónak”, és majd a cég eldönti, hogy bukom, vagy nem bukom. Kínos lenne bukni, főleg azt nézve, hogy Nagy Tünde 14 óra alatt ért be az Aoinkínja zsákjával a Salomon szponzorálta UTH-n. Lenne hova kaparni és igyekezni a franciáknak. Kiváncsi leszek az idei infografikára.

 A zsákkal egyelőre még nincs semmi, bár a jegyzőkönyvön szereplő “nagyjából két hét” már lejárt, de nem volt se idegem, se időm ezzel foglalkozni. A kocsit hordtam karosszériáshoz, bontókat hívtam, hogy melyik irány érné meg jobban. Aztán úgy alakult, hogy új autót nézünk, és végül is a mai napra révbe érni látszik az idegrendszerem a millió hercehurca után. Lesz kocsi – mintegy két évvel korábban, mint ahogy azt szántuk volna, van két órám, és mivel a szeptemberi Wachaura maratonra készülök, talán egy ideig megleszek zsák nélkül.

UPDATE 2018.06.19. 13:10 – egy perce hívtak a Nyúlcipőbolt körúti boltjából, hogy jó hír van, Lila Bob ki lesz cserélve. Persze ez is pár napba kerül, mert nincs náluk, de nem volt egyszerű történet ez sem, így hát valóban örülök.

Nagyon szépen megköszöntem, még egyszer elnézést kértek, amire minden igyekezetemmel is annyit tudtam mondani, hogy mind a ketten tanultunk belőle. (De kedvesen mondtam, nem faszparaszt üzemmódban!!)

Május 22-én adtam le Bobot. Minden más miatt jó nagy időt hagytam a boltnak, hogy valami történjen, ez volt az első hibám, mert ha nem nyomod, semmi nem fog történni. Örökérvényű tanulság.

Múlt hét szerdán telefonáltam először. Állítólag nagyon nyögvenyelősen haladt az ügy a Salomonnal, ők kértek be még pluszban fényképet a mellényről – nem tudom, mi tart sokáig egy fénykép elkészítésében. Kontaktálni fognak a főnökkel, elnézést és pár nap türelmet kértek.

Tegnap, hétfőn telefonáltam újra, akkor azt mondták, hogy a boltvezető még nem tudott beszélni a főnökkel. Ekkor borítottam, hogy az nekem nem hihető, hogy ez majd egy hét alatt nem sikerül, és én igazán nem akarok fogyasztóvédelmi… blablabla. Visszahívnak. Jó, hívjanak.

Visszahívtak. A Főnök szabin volt, a Salomontól is szabin voltak, de most mindenki előkerült hirtelen és holnapra meg lesz az elbírálás.

Most pedig Bob újjászületik. Gyűlölöm, hogy ez kell hozzá, hogy minden egyes lépést kényszeríteni kell,  fenyegetőzni kell, harcolni kell. Annyira szégyelltem anyumat gyerekkoromban, amikor a boltokban veszekedett. Veszekedett a pénztárosokkal, az eladókkal, a KERMI-vel, visszavittük a savanyú tejet, az avas mákot, az előre lékelhetetlen, ízetlen dinnyét, az első mosásra kinyúlt iskolaköpenyt és a kétszer használt edzőcipőt.

Azóta eltelt 30 év, felnőttem, elkényeztetett budai fiú lettem, kanyarban sincs már a városszéli lakótelep, nincs már meg az ABC, nincs már meg a cipőbolt a főutcán sem. Viszont már értem Anyát (pedig neki a  túlélésről szólt ez az egész, és csak másodsorban az elvről), mert ezek a végtelenül demotiváló harcok megmaradtak – és mint a Garmin esetében látjuk, hozzáállásban ez kijezetten nem orszásspecifikus. 

 

A nyár Wachau előtt

 

Gergőt jól megfenyegettem itt a blogon, hogy majd esetleg benevezek náluk egy újabb tervre. És végül meg is tettem. Semmi kedvem nem volt az elmúlt időszak után saját kútfőből okosnak lennem. Semmi másra nem vágyom, csak, hogy valami végre külön  harcok nélkül is működjön. 16 hetes tervekkel lehet náluk találkozni, és az egyik utolsó nagy idegességem pont ez volt, hogy most álljak neki óra nélkül, vagy ne álljak neki, vagy állítsam őket helyzet elé, hogy nekem nincs 16 hetem. Bár elképzelni nem tudom, hogy, de lehet náluk nem pulzuskontrollos tervezést is kérni – a tesztfutás miatt kellett valamiféle döntést hoznom. Végül persze őket terheltem be a nyűgömmel, és Ági a nyígkapcsolati felelős munkatárs baromira odatette magát, mert egy félkészen elküldött emailből is frankón vágta, hogy mit akarok, és betették nekem úgy a programot, hogy szeptember 23-án érjen véget szeptember 30. helyett. Működik egy szolgáltatás, elképesztő, de komolyan. Elindult a buli. Olivérben és Gergőben az a csodálatos, hogy akkor is írnak és küldenek napi három emailt fejenkét, amikor Oli UK-ben, Gergő pedig Dániában van, egyszerűen fáradhatatlanok.

 

img_8971.jpg

img_8972.jpg

 

Gyorsan futottam egy tesztfutás előtti futást – még óra nélkül, telefonnal meg Stravaval. Meleg is volt, le is szartam pár hétig az egészet, mégis kihoztam egy lassabb indítással is 5:38-as 5 km-t. Másnap a UPS kihozta a Fenix 3-mat, én életemben először öt perces tempón (éppenhogy) belül lefutottam az öt km-t, majd otthon összeomlottam és megittam vagy három citromos sört. Az éppen nyaraló Olivér és Gergő  pedig valahogy csak összeült a grafikonjaim felett és együtt kiszámolták nekem a zónáimat – Végül is Dánia már Shakespeare korában sem volt messze Angliától. 

 

img_8973.jpg

 

Az elkövetkezendő hónapokban 151-es pulzus környékén fogom lebegtetni a nyelvemet Dél-Buda közúti és játszóteres kútjai között, adott esertben mindkét csuklómon egy-egy Garmin Fenix órával, hogy végre valami menőséget is érezzek.

105 hozzászólás “Kalandok Garmin (és Salomon) módban 2.” bejegyzéshez

  1. mindenek előtt: nagyon és őszintén sajnálom a pechszériát! tényleg nagyon demotiváló lehet, ha a balszerencse kvázi kiüti a futás egyik támaszát az ember alól (a motivációs célú pénzköltés gyümölcseire gondolok – én is élek ezzel: ha valahogy nagyon nem megy a futás, beleölök még némi pénzt, hogy k_vaélet, hogy ne legyen kedvem abbahagyni időlegesen se!) és akkor még a kocsiról nem is beszéltem! az tényleg mindenen túl dühítő szituáció lehet, még csak hasonlóban sem volt részem eddig!
    az óra és a pulzuskontroll kapcsán meg: én alig egy hónapja vettem először órát, ami pulzust is mér (ambit 3) és leginkább azért, hogy egyrészt ne izzadjon a karomra a telefontartó, másrészt meg a tűpontos GPS miatt – a pulzuskontroll nem nagyon érdekelt. de ha már megvan, hát legalább hét közben, a rövid futásaimra felrakom. az elmúlt néhány hét, azt hiszem, csak megerősítette a korábbi elképzelésem: inkább egy túlvert hab ez, mint valami olyasmi, ami amatőr szinten komoly segítséget jelentene. tényleg nem látom semmi előnyét, vagy hasznát, pedig próbálom én tudományos, meg orvosi/élettani szempontból nézni ezt – talán pont ezért 🙂
    szóval nem biztos, hogy érdemes túlpörögni ezt a pulzuskontroll dolgot.
    az ötöshöz meg gratulálok! tényleg nem semmi! 🙂
    szurkolok, hogy megtörjön a balszerencsesorozat és sok sikert a maratoni felkészüléshez is!

  2. @alehunter: jaj, tudom, megint tele van buggal a blog.hu, én mint admin a bejelentkezéssel szopok már hónapok óta.

    Nos, örülök, hogy pár hét alatt le is rendezted a pulzuskontrollt, mint témakört 😀

    Komolyabban: Az egész attól függ, hogy mit akarsz elérni, megélni a futással. A pulzuskontroll semmi más, mint egy eszköz, egy segítség ezekhez. Ennyi.

    Nem tudom, mit jelent az, hogy tudományos, orvosi/élettani szempontból nézed, szóval elmondom inkább, én hogy látom. Van egy jó adag tény szívügyben, a legalapvetőbb, hogy nem jó, ha kivered a biztosítékot, tehát viszonylag nagy segítséget teszel magadnak, ha nem felső határon, élen hajtod folyamatosan. Ezt azért nagyjából lehet vele monitorozni már rögtön az első pillanattól, még úgy is, ha fogalmunk sincs a pulzuskontrollról, és csak minimális hozzáolvasás kell ehhez.

    Én évekig nézegettem viszonylag fogalmatlanul a pulzusomat, és ugyan egy centit nem fejlődtem, de legalább nem rohangáltam folyamatosan 180-as, 190-es pulzussal, vöröslő fejjel és nem utáltam meg a futást.

    Ha nagyon-nagyon szigorú akarok lenni, akkor tulajdonképpen tavaly augusztusig fingom nem volt az egészről. Az első zónákat belővős, pulzusalapú felkészülési tervet akkor kezdtem el, addig csak képlettel számolgatott, tapasztalatból sejtett zónákkal csináltam végig pár programot – igaz, azok is többek voltak a semmiknél.

    A felvert habbal azt értem el, hogy adott értéken (145 bpm) – amire gyakorlatilag ráprogramoztak ezt másképp nem tudom mondani, mert tulajdonképpen ezt történt – sokkal gyorsabban tudtam futni három hónap után. Edzettebb, gyorsabb, magabiztosabb lettem a végére, volt egy csomó wow pillanatom, PB-ém, stb. Ebben biztos, hogy tud segíteni.

    Csomó embert ismerek, aki nálam sokkal gyorsabban sokkal tovább jutott el ebben a hobbisportban pulzuskontroll, vagy legalábbis ilyen tervek, programok nélkül. Van aki pulzuskontrollos tervekkel tette meg ugyanezt az utat, ugyanolyan gyorsan, és tovább jutott, mint én. Mindenki annyira más és más egyénileg – genetika, szorgalom, tehetség, stb -, hogy ebből gyakorlatilag semmiféle következtetést nem lehet levonni.

    Marad a kérdés, hogy te mit akarsz elérni, érdekel-e annyira a szívtéma, hogy foglalkozz vele, mert komoly mankó tud lenne, az biztos. Ennyi.

  3. @téglánakgyors: elnézést, ha támadó élt éreztél ki abból, amit írtam, nem ez volt a célom. leginkább csak annyi, hogyazt mondjam: nem kell túlaggódni ezt a pulzuskontroll dolgot és ha nincs is az emberen öv, attól még a futás lehet fejlesztő.
    nyilván segíthet azoknak, akik arra hesználják, hogy, amint írtad te is, ne hajtsák magukat mindig a maximumon. ugyanakkor ezt pont így meg lehet akkor is tenni, ha a tempójára figyel az ember, vagy mondjuk ‘érzésből’ fut kényelmeseket a tempófutások és egyéb terhelő aktivitások között. a pulzuskontroll hátránya abban állhat (ÁLLHAT, nem biztos, hogy ezt mindenki így éli meg és aki nem, annak ennek ellenére nyilvánvalóan nagy segítség), hogy a futás közbeni pulzus nem csupán az aktuális futóteljesítmény függvénye, számos egyéb faktor hatással van rá, hogy mást ne mondjak, stressz, hőmérséklet, hdratáltság ésatöbbi. van olyan, amikor egy egyébként nagyon alacsony teljesítményhez is jóval magasabb pulzus társul és van ez néha fordítva is.
    írod, hogy 145 bpm-re programozva sokkal gyorsabban tudtál futni. nem megkérdőjelezve, hogy ebben számodra a pulzuskontrollos edzésnek fontos szerepe volt, azért ez alapvetően a jóval magasabb edzésteljesítmény, megtett km-ek, rendszeressé vált edzések eredményeként is felfogható lehet. valószínűleg ugyanilyen intenzív edzéstervvel ugyanígy fejlődtél volna akkor is, ha nem látod közben a pulzusod 😉
    de mindezek mellett: akinek segít, vagy biztonságot ad, annak nyilván hasznos, szóval nem vonom kétségbe a hasznát. egyszerűen csak azt mondom, hogy kicsit talán túl van pörögve ez és tulajdonképpen a szívfrekvencia sem más, mint egy olyan paraméter, amiből következtetni próbálunk az adott edzésterhelésre. és mivel ez sem csak az edzésintenzitástól függő paraméter, így nem nagyon tekinthető objektívebbnek, mint a belső megérzések, meg a tempó – legalábbis amatőrök szintjén – a profikat hagyjuk, ők metronómok meglehetősen monoton egyéb faktorokkal/hatásokkal 🙂

  4. @alehunter: Persze, hogy lehet öv nélkül is fejlesztő, millióan csinálják mindenféle hececáré nélkül 🙂

    Azt a nyomorék pulzust minden szar befolyásolja, így van 😀 De PONT ezért nagy segítség a kontrollja, mert támogat abban, hogy ne állj fejre pl egy dögmeleg vagy akármilyen verseny során, vagy neadjisten pont, hogy hosszabb pórázra tudod magad engedni – bár ilyen nálam még nem volt.

    Segít abban, hogy ne folyamatosan túlpörögve, vagy pont, hogy ne folyton túl alacsony értékkel fuss. Itt már persze edézstervekről is beszélek.

    Természetesen a 200 kmeknek volt ebben baromi nagy szerepe, hogy gyorsabb lettem magamhoz képest. Sokkal többet futottam, mint azelőtt bármikor.
    Ennek legnagyobb részét 145-ös pulzus környékén tettem meg, valamint párszor rá kellett kapcsolni. Ha ugyanezeket a kilométereket 160-170-es pulzussal probáltam volna megtenni egyrészt nem jutottam volna még ennyire se a végére az egész programnak, és garantálom neked, hogy nem fejlődtem volna.
    Pont ezt mondom, hogy én évekig csak nézegettem a pulzusom, de nem tudtam vele kezdeni semmit, folyton ugyanazokat a 10 km-eket futottam, meg csináltam még jó sok teljesen értelmetlen dolgot. És maguk a megtett kilométerek nem sok fejlődést hoztak el, pedig nagyjából évről-évre több kilométerem lett.

  5. @alehunter: 1 hónap laikus próbálgatás után valóban elhamarkodottság itéletet mondani a pulzuskontról felett. Bár edzéseimben nálam sem ez az elsődleges fontosságú sorvezető, szerintem is baromi hatékony és hasznos edzésmódszer, téglánakgyors elég alaposan megválaszolta, hogy miért. Annyit tennék csak hozzá, hogy míg a köztudatban a pulzuskontrolos futás egyenlő az alacsony pulzuson tartott edzésekkel, ez nem feltétlenül van így. Egy ismerősőm, aki jóval jobb futó nálam a kb. 20km-nél hosszabb távokon, sok év futás után elszegődött Lőrincz Olivér tanítványnak még a Fuss Te Is Akadémia indítása előtt, és meglepődve tapasztalta, hogy Olivér határozottan magasabb pulzusszámú futásokat írt elő neki mint ahogyan ő addig futott saját kútfőből. Szóval a pulzuskontrol nem csak arról szól, hogy megtanítsuk a szervezetünket energiatakarákosabban aerob módban futni, hanem szoktassuk magunkat ahhoz is, hogy sokszor már magasabb fordulatszámon kell pörögnünk. Természetesen ezek az értékek függnek a becélzott versenytávtól is, viszont érdekes módon az említett ismerősöm pont egyre hosszabb terep ultratávokra kért felkészítést.

  6. @Kilfish: ahogy mondod, ha már megvannak a jó alapok és nem 70 perces 10 km-ről indulunk, hanem mondjuk 1:40-es félmaratonról, akkor egyáltalán nem lassú futás a pulzuskontroll. pláne ha ultrákra készülünk, akkor mondjuk az ultra cél pulzutartomány fölött 10 ütéssel edzeni kifejezetten jó lehet, hiszen a hosszún majd alig érez terhelés a szervezetünk a lazább ütemen.
    Persze lehet ezt pulzus nélkül érzésre is futni, de az a tapasztalat, hogy – főleg a kezdő futók – nagyon-nagyon mellé éreznek 5-10 ütéssel…

  7. @rrroka: pletykaszinten egy ugyanilyen felállást, ultrára készülést -magasabb pulzuselőírást én is meg tudok erősíteni.

    Sőt, ahogy írtam, nekem a tavaly nyár végi-őszi programban főszereplő 145 bpm most 151-re változott, gondolom ez sem véletlen. Azt mondjuk nem tudom, hogy jó hír-e ez nekem egyáltalán?

    Mindenesetre főleg a meleg miatt nem igazán érzem megerőltetőbbnek egyelőre, de ha a sík kilométereket nézzük azért határozottan gyorsabb ezrek jönnek ki már rögtön az elején, mint ahogy az múlt év augusztus-szeptemberében történt. Jó, persze, egyértelmű, hogy négy óra, sub négy óra a cél végre, a négy óra öt perc helyett.

  8. Tapasztalt futóknál az érzésre futni meg célzott pulzustartományt teljesen működőképes edzés, de ehhez szükség van már elég sok futásra pulzusmérős órával is, hogy kialakulhassonon bennünk a kép milyen pulzustartományhoz milyen érzés társul. Viszont ez is tud borulni néha, én pl. tegnap végig tűző napon futottam egy egy és negyed órát, kényelmes de annyira azért nem lassú tempóra vettem, a pulzusom sem volt sokkal magasabb a megszokottnál – bár az utolsó kilométerekre mégis csak megemelkedett – mégis sokkal fársztóbbnak éreztem az edzést mint amit a számok mutattak. Ha nem lett volna nálam óra 10 ütéssel simán feljebb tippeltem volna az átlagpulzust. Nyilván a hőség miatt volt ez, de nekem mégis furcsa, hogy van ilyen, amikor a számadatok azt mutatják, hogy minden rendben van, érzettre meg mégis tulzottan kimerítőnek tűnik a futás.

  9. @téglánakgyors: @Kilfish:
    távol álljon tőlem, hogy úgy tűnik, kötekszem és nyilván semmi alapom nincsen a futás felől közelítve mégcsak arra sem, hogy véleményt fogalmazzak meg, hiszen gyakorlatilag semmi értékelhetőt nem tettem le itt az asztalra. A pulzuskontrollal a gondom annyi, hogy egyetlen a futásban résztvevő szer egyelten paraméteréről beszélünk és ebből próbálunk következtetni az egész rendszerre. Valóban terheli a szívet a magasabb frekvencia, azonban ugyanígy terheli a megemelkedő vérnyomás is, hiszen a munkáját a szív ennek ellnében végzi. Ezt viszont nem követjük nyilván, mert nehézkes lenne kissé egy vérnyomásmérővel futkározni a karon. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy például melegben a magasabb szívfrekvencia például legalább részben annak az oka, hogy a bőrerek kitágulnak, így viszont a vérnyomás csökken valamennyivel. Nem feltétlen igaz tehát, hogy a pulzust jó, ha ugyanolyan szinten tartjuk, mint hűvösben és akkor a szív terhelése pont ugyanannyi lesz. az, hogy melegben hajlamos az ember megborulni az nem annyira az emelkedett pulzus, mint inkább a felboruló hőháztartás és a dehidráció eredménye. a magas pulzus csak indikátora a magas hőmérsékletnek ilyen szempontból, arra viszont akár egy hőmérő is megfelelő lehet 🙂
    Egyébként annyira nem is látom az ellentétet az általam írottak és a ti véleményetek között, hiszen pl Kilfish, te is leírod, hogy a pulzusod nem feltétlen mutattja a fáradtságot, belejátszik abba más is. Amire még gondolok, hogy pont a meleg kapcsán, mivel várt, hogy attól emelkedik a pulzus, előfordulhat, hogy egy-egy direkt terheléses edzésen magasabb a pulzus, mint ‘elvárt/ideális/javasolt’ egyébként és ez nem feltétlenül ártalmas, mert mondjuk a szívet nem feltétlen terheli jobban, viszont a lábizmok meg megkapják azt a terhelést, ami az ő fejlődésükhöz szükséges és amit csak limitáltan kapnának meg egy pusztán a pulzus miatt lejjebb fogott terhelés miatt. Szóval az én elvi kifogásom csak annyi, hogy elég komplex rendszer ez ahhoz, hogy egyetlen paraméterben bízzunk.

  10. @alehunter: Keine Panik! Csak beszélgetünk. Max vitázunk.

    A pulzus nem mutat meg mindent, mint azt sokszor látjuk egyéb sérülések is megesnek az emberrel attól, hogy pulzuskontrollal futnak. Nincs 100%-osan biztos rendszer.

    Ugyanakkor marha jó indikátor, sokkal többet elárul a bennünk zajló folyamatokról, mint egy hőmérő 🙂 A dehidratáció is pulzusemelkedéshez is vezet, de ugyanígy a betegség vagy a csak lappangó betegség, meg egy csomó más dolog, de ezeket már csak félszemmel merem leírni – semennyire nem vagyok szakember. Persze tudni kell következtetni, mert valóban csak az eredményt látjuk.
    A rendszer komplex, de a szív azért eléggé nagy központ, sok út vezet oda – ha érted mit akarok mondani.

    De az új szerelemgyereket, a wattot legalább ilyen jó indikátornak nevezik, arról pedig még inkább nincs semmiféle információm. Ezek a mérések bizonyítottan működnek. Nem fejtenek meg mindent, de egy tökéletlen rendszerben a jelenlegi elérhető legnagyobb merítést adják, azt hiszem.

  11. @alehunter: te is és tétglánakgyors is jól írjátok, a pulzus valóban nem mutat meg mindent, az csak egy paraméter a sok tényező közül, viszont ma már mindenki számára elérhető a monitorozása futás közben és ha van kellő háttérismerete az értelmezéséhez, akkor nagyon hasznos tud lenni akkár a hosszú távú fejlődésben, akkár az adott pillanatban, mondjuk egy versenyen. Én pl. kitapasztaltam, hogy különböző távokon versenyeket futva mennyi az ameddig tolva a tempót felengedhetem. Volt olyan, hogy egy hosszabb távú versenyen érzetre nagyon jól ment, vitt a többiek lendülete meg a hangulat, közben meg láttam, hogy a pulzusom meg túl magas, pár kilométer múlva megborulás lesz belőle, így még időben vissza tudtam venni kicsit és csak egy kibirható fáradás jött néhány kilométer múlva.
    Igen, valóban befolyásolja a pulzust egy csomó körülmény, de ha tudod magadról, hogy pl. magas a vérnyomásod – általában ezt tudni szoktuk – akkor egy szakember ehhez igazítva lövi be a pulzuszónáidat, sőt ilyen esetben amikor nincs rendben a vérnyomás szerintem tényleg érdemes sport laborban beméretni mintsem magunkon kisérletezgetni. Szintén ha hőség van, akkor is el lehet engedni a szokásos értékekhez való ragaszkodást és támaszkodhatunk jobban az érzetre.

  12. @alehunter: “egyetlen a futásban résztvevő szerv egyelten paraméteréről beszélünk”? ezt rosszul látod: a mindenben résztvevő, futásban központi szerepet játszó, terhelést tökéletesen visszaadó szervünk legfontosabb paraméteréről beszélünk. a vérnyomást nem kell ide keverni, nyilván az is befolyásolja szívritmust, de pont ugyanúgy indukálja azt: ha vmi gáz van emelkedik, vagyis lassítani kell, ha nincs gáz akkor meg normális. pont úgy, ahogy te is írod a hőség esetében: ha hősokk van kevés vízzel, akkor felszalad a pulzus. teljesen mindegy mitől változik, terheléstől, sebességtől, betegségtől, melegtől: a jelzése egyértelmű.

  13. @téglánakgyors: valóban, kezdődő betegségek, meg kimerültség, meg túledzettség, meg stressz, meg miegymás vezethet még emelkedett pulzushoz (részben ezért is mondom, hogy ez is csak egy paraméter, amit ugyanúgy finomhangolunk a korábbi tapasztalataink alapján, mint mondjuk a tempót), szóval a kép még bonyolultabb. egyébként erről nyomban az jutna így elsőre eszembe, hogy ezek a dolgok jobbára a nyugalmi pulzust (is) mozgatják és vajon azt miért nem követjük olyan lelkesen, mikor még egyszerűbb lenne – egy stopperen, meg fél-egy percen kívül nem nagyon kéne hozzá semmi (mondjuk a mérés előtti 5-10 perc nyugalom limitáló faktor lehet, ezt elismerem 🙂 ). számomra értelmesnek tűnne az aktuális nyugalmi pulzus vs. ismert nyugalmi pulzus alapján finomhangolni az edzéseket.

    hát igen, ha wattmérő is van, az egy újabb paraméter és valóban, minél többet követünk, annál pontosabb lesz a kép – csak hát ez meg azért már még messzebb van egy amatőr igényeitől/lehetőségeitől/türelmétől és adatfeldolgozó épességétől.

    @Kilfish: a vérnyxomást nem is ilyen értelemben gondoltam, hanem inkább olyanban, hogy fizikai aktivitás közben hová megy föl a systoles érték és hová mozdul a diastoles (mert ugye ennél azért egyáltalán nem törvényszerű, hogy felfele indul), merthogy a szív által végzett munkára ennek erős hatása van. nyilván még nehezebb és körülményesebb lenne követni ezt, csak arra akartam utalni vele, hogy vannak itt egyéb faktorok, amikről adott esetben semmit nem tudunk, így nagyon nehéz pontos következtetéseket levonni egy olyan paraméter alapján, amit követünk és ami viszont erősen függ a többitől, amire nem látunk rá futás közben egyáltalán. az, hogy mindegyikünknek van olyan tapasztalata (jó, nekem minimális 🙂 ), amikor egy futás alatt nem az történt, amit pulzus alapján vártunk volna, csak arra utal végül is, hogy csak következtetünk a pulzus alapján – pont úgy, ahogy az én amatőr szintemen következtetek mondjuk a tempóm alapján (amit szintén adjust-álnom kell persze minden egyéb faktorral, mondjuk így nyáron nyomban a hőmérséklettel

  14. @rrroka: ezzel csak az a gond, hogy ilyen szempontból nagyon sok szervről elmondható, hogy mindenben szerepet játszik és némelyikük még a futásban is központit. példának okáért ott van mondjuk a tüdő. elég központi annak a szerepe is, hiszen nélküle se nagyon menne sem a futás, sem úgy általában a létezés. és felteszem mondjuk az oxigénszaturáció követése egy pulzoximéterrel is elég hasznos információkkal szolgálna egy futás közben. de ugyanígy az O2 felvétel/CO2 leadás is, mégsem tartjuk életbevágónak, hogy egy amatőr futópadon játszadozzon egy sportlaborban.
    ugyanígy központi szerepe van a központi idegrendszernek is, nem csak úgy általában, de a futásban is (nem használnék olyan nagy szavakat, hogy ‘(sok)minden fejben dől el’, mert nagyon távol vagyok attól, hogy olyan futó legyek, aki ilyeneket mondhat, de azért a fókusznak, meg kitartásnak adott esetben szintén nem lebecsülendő szerepe van).
    aztán ott vannak az endokrin szerveink. nyilván nem mindegy az adrenalin/endofrin/kortikoszteroid összjáték egy futás közben (és nem mellesleg erősen hatnak a szívre is, meg a frekvenciájára)
    ott a máj, amiről nem is annyira gondolnánk, hogy elég komoly szerepe lehet egy hosszabb futás esetén, pedig bizony van, hiszen egyrészt ott pihen benne párszáz gramm glikogén, másrészt meg az ő dolga lenne főképp kezdeni valamit azzal a laktáttal, amit az izmok csak-csak termelnek még akkor is, amikor abból indulunk ki, hogy aerob tartományban futunk, mert olyan, hogy 100% aerob teljesítmény, olyan nincsen.
    és végül, habár azt nem mondhatom, hogy élni se lehet nélküle, de azért a futáshoz csak kellenek az izmaink is ugyebár. és az ő fáradtságuk, glikogén raktár töltöttségük, mikro- és makrosérüléseik csak befolyásolják a futást a szívfrekvencián felül is, azt akár teljesen felülírva.
    a vérnyomás kapcsán valami egészen másra utaltam. a lényege annyi lenne, hogy téglánakgyors felvetette, a szívet terheli a magas frekvencia, erre írtam, hogy ez a terhelés erősen függ a vérnyomástól is. nem a nyugalmitól főként, hanem a futás közbenitől.
    ha hősokk esetén felszalad a pulzus, az olyan szempontól már késő, hogy akkor már hiába fognánk vissza, abból futás már annyira nem lesz értékelhető. itt megint inkább arra utaltam, hogy melegben a pulzus részben attól szalad fel, hogy kitágulnak a bőrerek és esik valamennyit a vérnyomás. ilyen szempontból pedig, elfogadva, hogy a szív által leadott teljesítmény nem csak a pulzustól fűgg, hanem a vérnyomástól is, már nem pont olyan az összefüggés, mint hűvösben.
    de ami a legfontosabb és ezzel is indítottam: azt írtam, AMATŐRÖK esetén nem látom, hogy sokat segítene. Te pontosan kiismerted magad, jóval többet tudsz az adott helyzetekben a tested reakcióiról, így pontosa(bba)n tudod, hogy egy adott pulzus az adott pillanatban mit jelent és mit kezdj ezzel az információval. egy amatőr számára a kismillió egyéb faktor miatt, ami a pulzusra és/vagy a futásra hat, megkockáztatom, ez a paraméter nem feltétlen megbízhatóbb, mint a tempó figyelgetése és néhány alapszabály mentén történő módosítgatása.

  15. @alehunter: “de ami a legfontosabb és ezzel is indítottam: azt írtam, AMATŐRÖK esetén nem látom, hogy sokat segítene.”
    Ebben szerintem nagyot tévedsz. Magyarországon és gondolom az egész világon a futók minimum 99 százaléka szerintem amatör futó. Ha csak a 20 százalékuk használja vagy edző segítségéveln vagy csak saját kisérletezgetés útján a pulzuskontrolt és fejlődik tőle, akkor már nem igaz, hogy az amatőrökön nem segít sokat. Én speciel profi sportolókat nem ismerek, viszont annál több amatört, akiken sokat fejlesztett ez a módszer.

  16. @Kilfish: én itt az amatőrt nem olyan érteleben használnám, hogy az, aki nem a futásból él. az én jelenlegi megfogalmazásomban a ‘profi’ egy szélesebb fogalom és olyanokat takar, akik sok-sok év és sokezer lefutott km után már egész jól ismerik magukat, a reakcióikat ahhoz, hogy a szívfrekvenciát, mint paramétert használják az edzésükhöz sikerrel. egyébként egy olyan amatőrt, aki az én jelenlegi értelmezésemben amatőr (mint mondjuk én magam) szinte bármi fejleszt az elején, ami valamennyire rendszerezett. egy a te értelmedben vett profi sportoló esetén viszont meg egészen biztos, hogy nem csak a szívfrekvenciát nézik, mint egyedüli paramétert. ott azért a sportélettan és orvoslás nagyon széles tárháza nyílik ki a lehető legpontosabb kép eléréséhez.

  17. @alehunter: 25 éve futok, ebből az első 5 profi, az utolsó 5 pulzusmérós. Utóbbi alatt napi szinten foglalkozom kezdó futókkal. Egy ideje nem érdekel ha vki nem hisz nekem futás ügyben, mert nekem igazából kurvára mindegy, hogy fejlódik vagy sem, tönkreteszi magát vagy sem, amennyiben nem hangoztatja színigazságként a hibás véleményét. Te csak vélsz dolgokat, ez nekem elég is, t9k mindegy ha rosszul, nem fogok szócsatázni.

  18. @rrroka: úgy tűnik, hogy részedről ez hitkérdés és hitvita, azokat meg tényleg nincs értelme folytatni, nem is kedvelem őket. különösen akkor, amikor dühöt szülnek és személyeskedést.
    őszintén kívánok további sok sikert mind a saját, mind pedig a tanítványaid fejlődéséhez.

  19. @alehunter: Hadd szóljak bele.

    Nem hitkérdés, nem hitvita, abszolút materialista, pragmatikus, tudományosan bizonyított dolgokat kérdőjelezel meg elvi ötleteléssel. Azt mondod, hogy nem látod, hogy amatőröknek sokat segítene. Szerintem én még a te értelmezésedben is amatőr lehetek, és követhetsz engem itt a blogon, Straván is: segített. Nyitott könyv vagyok, nézd meg, mit mutat.

    Rrrokának és Kilfishnek, és annak a rengeteg embernek sem a hangyák hordták össze az eredményeit, akik pulzuskontrollal (is) jutottak el ellenőrizhetően a jelenlegi szintjükre.

    De legtisztább az lenne, ha kipróbálnád, ha már ennyire belemelegedtél 🙂 Én szeretem tudni, miről beszélek és alkotok véleményt.

    Idézlek: “oxigénszaturáció követése egy pulzoximéterrel is elég hasznos információkkal szolgálna egy futás közben. de ugyanígy az O2 felvétel/CO2 leadás is, mégsem tartjuk életbevágónak, hogy egy amatőr futópadon játszadozzon egy sportlaborban.” – Életbevágó vagy nem, a hírek szerint tőlünk szerencsésebb irányban fekvő országokban ez nagyjából alap. Ajánlom ebben a kérdéskörben a releváns futószalag podcastokat. Keress rá, érdemes, hivatásos szakemberek beszélgetnek pont erról a témáról – igaz néha nem túl megengedő hangnemben.

    http://www.podcastgarden.com/episode/teljestmnydiagnosztika-els-rsz_108746

    http://www.podcastgarden.com/episode/teljestmnydiagnosztika-msodik-rsz_108910

    http://www.podcastgarden.com/episode/olivr-s-tibor_117688

    De azért bonyolult dolog ezeket mérni, még ha léteznek már mobilabb eszközök is a profi(bb) szinteken.

    Máj, izmok, glikogén raktárak, sok mindent említesz, de kérdem én, hogy méred? A jelenlegi technikai szint ezt nem teszi lehetővé, szóval sok mindent lehetne itt mérni, de a szívet lehet egyszerűen és hatékonyan, valamint lehet a teljesítményt is – és ezek jól működnek, írom sokadszorra.

    Ahogy olvasom a watt, a teljesítmény sokkal kevésbé változékony paraméter, mint a pulzus. Ha tetszik, próbáld ki ezt. Én most a téma hatására telepítettem az órámon a Garmin power appját. Megnézem, mit tud, és én mit tudhatok meg belőle.

    Hadd térjek vissza a pulzusra még: teljesen mindegy mitől szalad fel, meleg-vérnyomás, fáradtság, ideg, betegség, mit tudom én, még mi került itt szóba. Ha futás közben szalad fel bármitől, ugyanazok a folyamatok fognak benned végigmenni eredőtől függetlenül, ha nem reagálsz rá megfelelően: szét fogsz forgácsolódni.
    Ezért érdemes a szívre figyelni, mert minden hatással van rá, és pontos visszajelzést ad arról, hogy mennyire hogy van éppen a tested a célodhoz képest. Pontosan tudni fogod, hogy partner-e vagy nem az adott szituációban.

  20. @téglánakgyors:
    egyik kommentemben sem kérdőjeleztem meg azt a fiziológiás tényt, hogy a futási teljesítménytől (és egyéb más faktoroktól) függ a szívfrekvencia és azt sem, hogy az követhető. Annyit állítottam, hogy amatőrök esetén nem feltétlen segít sokat ennek a követése mondjuk a tempó követéséhez képest. az, hogy segít-e egy amatőr fejlődésében, az már egyáltalán nem ténykérdés és nem is megválaszolható csupán azáltal, hogy megnézzük, hogy te, illetve akár sokan mások mennyit fejlődtek mellette, hiszen közel sem biztos, hogy nem fejlődtél/fejlődtek volna ugyanennyit ugyanolyan edzésintenzitás mellett a pulzus ismerete és követése nélkül. ennek a kérdésnek az eldöntésére kizárólak egy tudományosan megtervezett és kivitelezett, előre definiált statisztikai elemzéseket, végpontokat tartalmazó kontrollcsoportos vizsgálat lenne alkalmas amatőrökben. én ilyet nem találtam. ha van, akkor ez az, ami el tudja dönteni, hogy az én elvi kifogásaim, vagy a ti személyes tapasztalatotok az ami helytálló. amíg ilyet nem láttunk, addig nem állíthatjuk viszont tényként, hogy a pulzuskontroll az amatőr sportolók szent grálja pusztán személyes tapasztalatok alapján. a futáshoz tényleg nem konyítok sokat, ehhez viszont elég sokat 🙂
    tisztelem mind rroka, mid kilfish eredményeit és még csak azt sem vitattam, hogy ebben a pulzuskontrollnak is szerepe van/lehet az ő esetükben. ők viszont az én szememben elég messze állnak attól az amatőrtől, aki szinte előbb vesz pulzusmérő övet, minthogy le tudna futni akár csak 5 km-t egyben.
    a teljesítménydiagnosztika létezésével tisztában vagyok. pont ezért is hoztam fel példának. ismét csak paraméterek, amik fontosak és amik mérhetők és tovább bonyolítják a képet – és erre már például te sem áldozol (teljesen érthető okokból).
    a májat is pusztán példának említettem rrokának, hogy íme egy újabb szerv, ami úgy általában is létfontosságú és meglepő módon még a futásban is lehet némi szerepe és mégsem foglalkozunk vele (legalábbis amatőr szinten, mert mondjuk profiknál előfordul akár a laktátszint mérése is és az nem csak a termelődéstől, de ettől is függ valamelyest; no meg persze ott van még a sport-táplálkozás, meg szénhidrát töltés kérdése, szóval valahol azért csak-csak foglalkoznak a glikogénnel is).
    Watt: lehet, nem tudom. a kérdés itt is, hogy mol olvasod? akik írják, milyen módon tervezett vizsgálat alapján vonták le a következtetéseiket?
    a pulzusnál meg annyira azért mégsem mindegy mitől szalad föl és hova, hiszen neked is van olyan tapasztalatod, hogy valamikor magasabb pulzussal is letolsz egy adott távot adott idő alatt, máskor meg nem – és éppen ez a gond vele: nagyon ismerni kell magad hozzá, hogy tudd, éppen miért és hova ment és hogyan hangold az elvárásaidat, hova állítsd be éppen, hogy végül ne legyen gond a futás alatt – no és ez az, ami egy amatőrnél hiányzik.
    tényleg nem akarok vitatkozni a futás részén a dolognak. semmit nem tettem le az asztalra futásból általában sem és pláne hozzátok viszonyítva. amihez viszont értek, megkockáztatom közel úgy, mint sok magyar profi a futáshoz, az akülönböző felmerült tudományos kérdések értékelése és megválaszolása – és itt határozottan állíthatom, hogy egyelőre semmi olyan bizonyítékot, tanulmányt nem láttam arról, hogy amatőr futók szignifikánsan gyorsabban fejlődnek pulzuskontrollal, mint anélkül, ami kiállná az evidence based science próbáját. ha te találkoztál ilyennel és megosztod velem, azt megköszönöm és ígérem, ha metodológiailag korrekt a citált tanulmány, revideálom a nézeteimet…még akár a pulzusövet is rendszeresen hordani fogom 😉

  21. @alehunter: ó, nem, nem hitvita, még csak személyeskedés sem volt. ahhoz hasonlítanám, mintha elkezdeném osztani az észt neked a kézműves sörökről az alapján, hogy ittam hétvégén EGY csapolt black mambát, és belekeverném azt, hogy szerintem a maláta szállítása során nem mindig tudnak ideális hőmérsékletet biztosítani, így nem lehet egyforma a sörök minősége, pláne hogy a használt víz ásványi anyag tartalma sem lehet mindig ugyanolyan… érted ugye?

  22. @rrroka: a hasonlat hasonlat részében, neked valószínűleg igazad van: ezek mind befolyásolhatják egy sör minőségét/ízét 🙂 legalábbis én így gondolom, ezt hiszem – merthogy tudományos hitelességgel még ezt sem igazolta senki 🙂
    és itt érünk el a dolog lényegi részéhez: egyáltalán nem osztom és osztottam az észt. pusztán felvetettem néhány dolgot, aminek a felvetéséhez mégcsak futni sem szükséges: mindaddig, amíg valaminek nem igazolták tudományos igényességgel a valóságtartalmát, csupán hihetünk benne, hogy működik. de tényleg, ahogy már fentebb is írtam: teljesen nyitott vagyok és meggyőzhető. nem szükséges ehhez más, csak egy jól megtervezett kísérlet leírása és eredménye – illetve ezekhez egy link.

  23. @alehunter: és ezt mi keressük ki neked? 😀
    Őszintén nem értem, mit nem találsz ebben a témában tudományosan bizonyítottnak, de ha szeretnél mélyebben elmerülni hogy szignifikánsabban segíti-e már a kezdőket is a pk szerintem tele van hivatkozott tanulmányokkal a net, és biztos vagyok benne, hogy a releváns könyvtárak is kiváló adatbankok 🙂

  24. @téglánakgyors: nem, sajnos nincs tele a net olyan tudományosan megtervezett és kivitelezett tanulmányokkal, amik a pulzuskontroll előnyeit vizsgálják bármilyen más módszerrel összevetve amatőrökben. én EZT tartanám ebben a témában tudományosan bizonyítottanak/bizonyító erejűnek. ezért is érdeklődtem nálatok, hiszen amennyiben ez valóban ténykérdés és nem hitkérdés részetekről, akkor nektek kellett találkozni ilyennel. az internet e tekintetben véleményekkel, meg pozitiv, ill. negatív tapasztalatokkal van tele. ezeknek a tudományos értéke azért erősen megkérdőjelezhető.

  25. @alehunter: engem alapvetően meggyőztek mások eredményei, én érteni véltem az általam elolvasott cikkeket, magyarázatokat, és nem kerestem kifejezetten olyan tanulmányt. hogy “kezdők fejlődése pk vs. nem pk.”

    (Az elhíresült “pályaedzők kontra Olivér háborúban” is látni vélem a pk előnyeit, és eredményeségét – de ebbe inkább ne is menjünk bele.)

    Engem meggyőzött a saját történetem is, beláttam, hogy nincs értelme folyton ugyanazt futni, esetleg növelni az éves, havi kilométerszámot. A variabilitás elengedhetlen, ez volt a legfontosabb ráeszmélésem, és ennek a mikéntjét, a megvalósítást leghasznosabb formában a pk alapú tervben találtam meg. Számomra szignifikáns a fejlődés az első négy-öt évemhez képest, és számomra elég bizonyíték ez, együtt az olvasott irodalommal és más példákkal.

    Sajnos nincs sok időm, úgyhogy gyakorlatilag csak házon belül tudtam szétnézni gyorsan. Ez a link sem pk versus nem pk. témakör, sőt rövid és félmagazin jellegű, de azért ha felületes módon is, leírja a miérteket, hivatkozásokkal együtt.

    fussteis.hu/gyors-szeretnel-lenni-eddzed-a-lassu-izomrostjaid/

    ugyanezt elérni a zónák és a szükséges időtartamok ismerete nélkül, amit ezekben a zónákban kell tölteni számomra egyértelműen nehezebbnek tűnik. Több a találgatás, több a kanyar, több a lehetséges buktató.

  26. @alehunter: ez nem így van. pontosan tudod te is, hogy mindenre van tanulmány és pont az ellenkezőjére is, így én a tudományos eredmény hiánya érvedet ebben a beszélgetésben nem fogadom el, és nem megyek bele abba, hogy ez legyen az igazolás alapja.
    az igazolás alapja sokkal kézzelfoghatóbb: a saját személyes tapasztalat.
    én elhinném neked, hogy xyz sör tök jó, mert te megkóstoltad, ízlett, adok a véleményedre, mert látom, h értesz hozzá.
    jobban elhinném, mint egy kibaszott kontrollcsoport vaktesztjének eredményét. 🙂
    hogy ezt te nem fogadod el azért, mert nem akarod elfogadni (esetleg nem tudod. majdnem mindegy.), hogy másnak legyen igaza, és ehhez demagógia határát súroló érveket is felhozol (májfunkció, oxigénszaturáció), azzal nem tudok mit kezdeni, ezen neked kell elgondolkodnod. azt tudom, hogy nem vagyok hajlandó a te hibás kiindulópontú érvrendszered alapján bizonygatni fölöslegesen bármit is, mert nem megyek bele a játékodba. bosszantó, tudom. 🙂 egy dolgot kell tudnod, hogy engem nem érdekel, hogy “legyőzlek” ebben a vitában vagy sem, nekem teljesen mindegy, hiszen tudom, hogy igazam van, nem szükséges győzelemmel, ledorongolással, vagy alázással megerősítenem ezt.

  27. @rrroka: pedig az igazolás alapja tudományos kérdés esetén csakis egy pontosan megtervezett és kivitelezett kísérlet lehet. máshogy tudományosan bizonyítani egy ilyen jellegű eldöntendő kérdést nem lehet. lehet hinni a kimenetelekben, de amíg nincs bizonyíték egy kísérletből, addig ez csak hit marad. egyáltalán nem igaz, hogy mindenre és az ellenkezőjére is van tanulmány. ez két esetben lehetséges:
    1. nincs igazán hatása valaminek, vagy csak marginális, így az kísérletről kísérletre más eredményt ad (bár ez azért kivédhető egy jól tervezett kísérlettel, hiszen ha a kísérlet jól tervezett, akkor pont ezt a választ kapjuk a végén: nincs hatás, vagy marginális)
    2. rosszul tervezett és/vagy kivitelezett mérés/kísérlet
    a sörök vaktesztje egy szubjektív vélemény vakon történő lemérése – és ha kihoz egy eredményt, az sosem az, hogy abszolút értelemben megállapítottuk, hogy melyik a legjobb sör, hanem megállapítottuk, hogy az adott kontrollcsoport mit preferált. az én véleményem is csak egy szubjektív vélemény e téren, lehet, hogy egyáltalán nem egyezik az ízlésünk és ebben az esetben nem érdemes rám hallgatnod 🙂
    más a helyzet teljesen a pulzuskontrol fejlődésre kifejtett előnyös hatásaival amatőrökben. ez egy objektíve mérhető dolog, egy állítás, amit ahhoz hogy tudományosan elfogadottnak tekintsünk, meg kell vizsgálnunk, le kell mérnünk egy megfelelően tervezett és kivitelezett vizsgálattal.
    itt tényleg nem arról van szó, hogy kinek van igaza. ez egy tudományos kérdés esetén mindegy. ha van egy tudományos állítás, azt igazolni KELL mielőtt elfogadnánk helyesnek. és ez az igazolás bizonyító erejű formában (a saját tapasztalat minden, csak nem az) a pulzuskontrol vs. amatőr sportolók tekintetében láthatóan nem történt meg.
    a ‘tudom, hogy igazam van’ pedig mégiscsak a hitbeli meggyőződés jele általában és sosem egy tudományos érv. 😉

  28. @téglánakgyors: köszönöm szépen a linket, ahogy te is írod, ez nem annyira a pulzuskontroll vs nem pulzuskontroll kérdéskörrel foglalkozik, mint ahogy a benne hivatkozott tanulmányok sem.
    úgy érzem egyébként, hogy csúszunk kicsit félre: én olyat biztosan nem állítottam, hogy nem segíti a fejlődést, ha az ember edzéstervet követ különböző intenzitású futásokkal és sosem mondtam, hogy ugyanazt futva mindig nem ragad bele az ember a fejlődésmentesség mocsarába.
    elhiszem és látom is, hogy rengeteget fejlődtél, ezt sem vitattam soha, sőt, egyrészt tényleg gratulálok hozzá, másrészt meg felnézek rád emiatt! a kérdésem az (és ez a tudományos kérdés is itt), hogy nem fejlődtél volna-e pont ugyanennyit, vagy majdnem ugyanennyit, ha ugyanígy különböző intenzitású edzéseket végzel ugyanilyen megterhelő módon ugyanilyen mennyiségben azzal a különbséggel, hogy nincs benne pulzuskontroll. ezt lemérni pedig saját magadon sosem fogod tudni, hiszen nem tudsz párhuzamosan élni és párhuzamosan folytatni magadon kísérleteket a különféle edzéstervekkel. ehhez kell egy parallel elrendezésű vizsgálat, amibe véletlenszerűen vonnak be önkénteseket. ezt a kérdést csak így tudjuk tudományosan eldönteni. mindemellett még csak azt se vonom kétségbe, hogy esetedben segített a pulzuskontroll ha másért nem, hát azért, mert te hiszel benne, hogy működik és a placebo-hatás még akkor is érvényesülhet, ha valós hatása ESETLEG nincsen.
    szóval nem lebeszélni akarok én bárkit is a pulzuskontrollról, pusztán tényleg annyit mertem állítani, hogy annak a hatékonyságát nem nagyon igazolta senki amatőrök esetén más módszerekkel szemben. 🙂

  29. @alehunter: “a pulzuskontrol vs. amatőr sportolók tekintetében láthatóan nem történt meg.” – az, hogy mi nem tártunk eléd ilyen tanulmányt, nem jelenti azt, hogy nincs. Maximum annyit, hogy mi elfogadtunk, láttunk és tapasztaltunk annyit, hogy erre a konkrét tanulmányra nem volt szükségünk. Másrészt az van, hogy te sem kerested, nem jártál utána eléggé, hogy tehess ilyen kijelentést.

    A számtalan sikeres példa kontra korábban nem fejlődtem, abbahagytam, szenvedtem, alig fejlődtem történetek, trackek, és egyéb adatok alapján azért hadd ismételjem hogy véleményünk sokkal konkrétabb adatokon alapszik, mint a hit, ezek minimum közvetetten bízonyított tételek – még ha nem is volt többszáz fős kontrollcsoportunk.

    Egyébként a vakteszteket sikeresen lehet elég közel hozni az obejtivitáshoz, általában pont a szubjektív, tetszik, nem tetszik részeket szűrik ki ezekből.

  30. @alehunter: Biztosan csúszunk, de majd csak kilyukadunk valahol.

    “de ami a legfontosabb és ezzel is indítottam: azt írtam, AMATŐRÖK esetén nem látom, hogy sokat segítene.” ez nekem bizony gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt mondod, hogy nem segíti a fejlődést.

    “hogy nem fejlődtél volna-e pont ugyanennyit, vagy majdnem ugyanennyit, ha ugyanígy különböző intenzitású edzéseket végzel ugyanilyen megterhelő módon ugyanilyen mennyiségben azzal a különbséggel, hogy nincs benne pulzuskontroll. “

    De mi alapján határoztad volna meg az “ugyanilyen megterhelő módon”-t? Pont az a lényeg, hogy a pk ezt a bizonytalansági faktort szűri ki, és a szívre ható, a szervezetben történő folyamatok mentén határozza meg ezt a “megterhelő mód”-ot.

    Saját magamat hozni példaként nyilván csak időeltolással tudom, de pont ezért nekem még inkább elfogadható a before/after felállás, hiszen saját, egyértelműen nem fiatalodó testemmel érek el a pk-val sokkal jobb eredményeket. És ez nem hit kérdése, ezek adatok.

  31. @téglánakgyors: sajnos tudományos szempontból a ‘tapasztaltam’, ‘láttam’ és a ‘mások példája’ tényleg nem bizonyíték. és sajnos tényleg olyan sincs, hogy egy tudományos állítás esetén a cáfolatát kéne igazolni annak, aki azt nem fogadja el. ha létezik ilyen tanulmány, akkor tényleg nem az én dolgom megkeresni. és egyébként nem is a tiétek. annak a dolga, aki hirdeti a dolog működését és mondjuk még pénzt is kap az ilyen tipusú edzésekért, hiszen ő az, aki tényként állítja be és neki vannak ‘fogyasztói’.
    a vakteszteket persze, hogy objektivizálják a megfelelő módszertannal. azonban egy sör íze az nyilván szubjektív dolog és it a cél a cléközönség ízlésátlagának a megtalálása nem pedig egy abszolút ‘válaszé’.ellenben mondjuk egy adott távon bemutatott fejlődéssel, ami viszont erőszen számszerű.

  32. @téglánakgyors: szerintem már rég kilyukadtunk oda, hogy vannak dolgok, amikben egyetértünk és vannak, amiket máshogy látunk 🙂
    és ez alapvetően nyilván nem baj.
    az ‘ugyanilyen megterhelőt’ mondjuk tempó alapján határozhattam volna meg. azért azt gondolom, hogy olyan 10 évvel ezelőtt, amikor a pulzusmérés az átlag halandó amatőr futó számára elég nehezen volt hozzáférhető, azért fejlődést cska lehetett elérni akkor is és azért mérni azt csak lehetett akkor is mégha más módon is 😉
    a before/after összehasonlítás nagyon megtévesztő pontosan azért, mert tényleg csak egy dolgot tudsz csak before/after kipróbálni, nem többet. a fejlődésed az tényleg adat, nem hit kérdése és ismét csak azt tudom mondani: én ezt nem is vitattam egy pillanatig sem. az viszont már más kérdés, hogy ez a fejlődés ténylegesen minek tudható be és mekkora mértékű lett volna bármilyen más edzésmódszerrel. itt kell tényleg egy jó megtervezett kísérlet.
    ha valaki a fejébe venné, hogy kivitelezi, én esküszöm szívesen segítenék a megtervezésében – és így a kérdést tudományosan lehetne lezárni 😉

  33. @alehunter:

    Itt azonban mégiscsak belerúgunk a körte és az alma féle adatok össze(nem)hasonlíthatóságának kérdésébe, nevezetesen Olivér és a pályaedzők háborújába.

    Egészen huszonharmincévvel ezelőttig nem léteztek ilyen órák, csak a stopper és a tempó, és pont ezt fájlalja Oli, hogy ebből nem történt előrelépés a pályaatlétikában.

    Ez a pont az, ahol én is eleresztem ezt a vitát, hiszen ebbe nálunk komolyabb arcok is rendesen belebonyolódtak.
    Véleményem szerint Olivérnél több tanulmány-kötetre elegendő, még téged is kielégítő adatmennyiség lehet elfekvőben, és biztosan tudna még hivatkozni legalább ugyanennyit. Ehhez mi sosem fogunk hozzáférni, hiszen ez neki semennyire nem érdeke, benne van sok-sok évnyi munkája, pénze, és valószínűleg annyit mondana, hogy neki élő, futó, és meglehetősen sikeres referenciái vannak., nézzük meg azt, hogy ő mit tett le az asztalra.

    Hogy ellenreferencia létezik-e, arról pedig fogalmam sincsen.

    A fejlődésem annak tudható be, hogy geci sokat futottam, és, hogy ezt bizonyos pulzusokon tettem 🙂 Ha ezt simán csak tempó alapján mondod be, hogy mikor mit csináljak, az nem más, mint próba-szerencse alapon történő kísérlet, ahol pont az alap hiányzik. Miért pont azon a tempón fussak? Mi alapján mondod ezt a tempót?

  34. @téglánakgyors: a nála lévő adatok ha nem kontrollcsoportos vizsgálatok adatai akkor tudományos értékük nem nagyon van. ha azok lennének, akkor meg azokat publikálta volna már valaki, hiszen ilyen vizsgálatot nem azért végez az ember, hogy ‘elfektesse’ a fiókjába. a referenciái nem tudományos bizonyítékok semmire. egyének egyedi tulajdonságokkal, akik ismét csak egyetlen edzésterven tudnak haladni egyszerre pont mint te.
    a tempó tudományos szempontból pont annyira próba-szerencse, mint a pulzus. egyik esetén sem látunk tanulmányt, hogy jobb lenne, mint bármilyen más módszer ilyen szempontból. ez a lényege az általam eddig írottaknak. nem tekinthetünk alapigazságként arra, hogy pulzus alapján futni az hatékony, tempó alapján meg nem (vagy kevésbé az) mindaddig, amíg ezt be nem bizonyítottuk.

  35. @alehunter: a pulzus szerinti futás mérések és adatok alapján történik. Azt pontosan tudni, hogy mikor -mi történik veled, milyen reakciókat ad a tested, ha ezen vagy azon a pulzuson futsz adott ideig. Az, hogy miért akkora a pulzus, mindegy, a reakció, a lejátszódó folyamatok azonosak lesznek mondjuk ezért 170-es, vagy amaz miatt 170-es pulzuson is. A pk pont ennyire hatékony.
    Az általad felvetett tempó alapú pedig mire alapoz és mennyire hatékony?

  36. @téglánakgyors: a pulzus egy adat. a tempó is egy adat. azt, hogy melyik hatékony és melyik nem, egyelőre nem tekinthetjük bizonyítottnak. a probléma itt van. kijelented, hogy a pulzus ‘ezért hatékony’, pedig még nem bizonyítottuk, hogy az. én nem azt állítom, hogy a tempó alapján szervezni az edzésedet hatékonyabb, hanem azt, hogy aamíg a kettőt nem vetettük össze tudományosan, addig nem tekinthetjük kevébé hatékonynak, mint ahogy hatékonyabbnak sem.

  37. @alehunter: Ez most nekem egy kicsit melléduma, ezért átmegyek ügyvédbe:

    1. Nem mindegy, hogy min alapuló adat.

    2. Nem azt mondtam, hogy “ezért hatékony”, és nem hasonlítottam össze, nem volt jó és jobb. Azt mondtam, hogy “ennyire” hatékony, azaz ennyit tud: a szervezetben történő folyamatok alapján határoz meg instrukciókat.

    Mivel azt mondtad, hogy valamennyire tisztában vagy a teljesítménydiagnosztikával, ezeknek az összefüggéseknek a létezésében megegyezhetünk?: “Azt pontosan tudni, hogy mikor – mi történik veled, milyen reakciókat ad a tested, ha ezen vagy azon a pulzuson futsz adott ideig. Az, hogy miért akkora a pulzus, mindegy, a reakció, a lejátszódó folyamatok azonosak lesznek mondjuk ezért 170-es, vagy amaz miatt 170-es pulzuson is.”

  38. @téglánakgyors: pedig melléduma az egészben nincs, maximum elbeszélés egymás mellett:
    1. nem mindegy, viszont azt, hogy az egyik pontosabb/hasznosabb még nem bizonyítottuk. tehát egyelőre minkettő csak adat. ez biztos. minden más annak az eredménye, hogy az egyikhez magadban a pontos/hasznos/fejlesztő jelzőket kapcsolod, a másikhoz meg nem.
    2. nem tudjuk, hogy hatékony-e, ezt eddig még nem bizonyítottuk, nem vehetjük tehát ténynek. azt tudjuk, hogy a szív frekvenciája egy szám, ami összefüggést mutat a terheléssel. azt viszont megintcsak nem bizonyítottuk, hogy ez alapján instrukciókat meghatározni az hatékonyabb, mint más alapján.
    abban nem tudunk megegyezni, hogy pontosan tudjuk mi történik bennünk/velünk, ha egy adott pulzuson futunk adott ideig. jósolunk a korábbi tapasztalatok alapján, de ha igaz lenne, hogy pontosan tudnánk, akkor mindig pontosan tudnánk, hogy mi lesz a kimenetele a futásainknak és ez nem így van.

    szerintem amiben megegyezhetünk az a következő:
    1. ti úgy gondoljátok, hogy a pulzuskontroll nagyon hasznos és fontos a fejlődéshez
    2. én úgy gondolom, hogy egy kezdő esetén ennek a jelentősége erősen túldimenzionált
    3. nem tudunk tudományos igényességű vizsgálatot amögé az állítás mögé tenni, hogy amatőr futók jobban fejlődnének a pulzuskontroll módszerével, mint bármilyen más módszerrel.
    4. mindnnek ellenére mindenki úgy fut és fejlődik, ahogy neki tetszik és ha valaki pulzuskontrollal akar futni, mert abban bízik, akkor hajrá! erről lebeszélni nem szabad őt, mert ő ebben hisz 🙂
    ezek azok az objektív pontok, szerintem, amiben egyetérthetünk 🙂

  39. Nem is akartam jó-jobb koordinátarendszerben elhelyezni, ezt már másodszorra vagyok kénytelen leírni.

    Most már eljutottunk oda, hogy azzal az egyszerű képlettel sem vagy hajlandó szembenézni, hogy hány km-t tudsz elfutni mondjuk 130-as pulzussal, és hányat 170-essel – és, hogy mi történik veled mindeközben. Ezek nem pontos/hasznos/fejlesztő jelzők, hanem tények, folyamatok az emberi testben, amelyeket ismerünk. Adatok. De már csak magamat ismétlem.

    Tehát, ha te mint edző tempó alapon azt mondod nekem, hogy fuss ötször 5:00 tempóval 5ször iksz kmt hetente, nem tudod, hogy mit okozol ezzel bennem, lehet, hogy 180-as szívdobogást okozol nekem, és kifekszem a picsába, mert anaerob területen tartasz. (Melynek lézetésében ismételten csak meg kellene egyeznünk.) De ha nem nézel meg, nem mérsz fel, ezt nem tudod.
    Ha tudományosan ismert fiziológiai és biológiai adatokra alapozva azt mondod, hogy adott pulzusokon fussak heti ötször ugyanennyi kmt, ráaádásul úgy, hogy engem fel is mértél előtte, akkor tudjuk, hogy min alapszik az, amit mondasz nekem, és van egy jósolható, elvárható, belőhető eredménye.

    Most helyeztem jó és jobb koordinátarendszerbe.

    De azt mondod, hogy abban nem tudunk megegyezni, hogy pontosan tudjuk mi történik bennünk/velünk, ha egy adott pulzuson futunk adott ideig. Ez pedig egyszerűen csak szomorú – és most használtam jelzőt.

    Szerintem pontosan a kezdők esnek bele leggyakrabban a tempó körüli csapdákba – és ebből kifolyólag lesznek gyakran sérültek, demotiváltak, sikertelenek.

    Szerintem tudunk tudományos igényességű vizsgálatot az állitásaink mögé tenni, kérdés, hogy ki mit hajlandó elfogadni és tudománynak tekinteni. És itt érünk sajnos a párbeszéd végére.
    Ha vaalki pk-val fut valóban hajrá, de ez nem hiten alapul. Hanem nagyon-nagyon sok adaton, nagyon-nagyon sok tapasztalaton.
    Ugyanakkor, hogy bezárjam a kört, sok embert láttam sikeresnek pk nélkül is. Ez csak egy módszer, amely sok esetben sok bizonytalansági tényezőt ki tud iktatni, és egyenesbe tudja rakni a vállalkozó delikvenst. Hogy fiziológiai és biológiai folyamatok létezését elsimerjük-e, hogy mért és empirikus adatokat tudománynak tekintjük-e ezek szerint más kérdés.

  40. @rrroka: @alehunter: ezzel elengedem 🙂
    Nem zárom le a kommentelést, mert nem lenne elegáns, és nem HISZEK a portáshatalomban, de részemről lezártam a témát, megyek alunni, kell a nyugalmi pulzus meg a párnám 🙂

  41. @téglánakgyors: tényleg csak röviden, mert a többi csak hosszas önismétlés már mindkét oldalról: az hogy ki mit hajlandó elfogadni tudománynak, illetve még inkább a jelen esetben tudományos erejű bizonyítéknak az nem kérdés meg egyéni megítélés kérdése. elég erős konvenciókon és megfontolásokon alapul.a tudományos igényességű vizsgálat sem megítélés és vélemény kérdése. minden ami ezen felül van, az nem tudomány, hanem meggyőződés és hit.
    szép estét, jó alvást! fontos is a nyugalmi pulzus 😉

  42. @alehunter: Uhhh, valamiért nagyon be vagy rágva a PK-ra 🙂 Nem akarom tovább szítani a vitát, úgyhogy fogadjátok tőlem is ezt zárszónak.
    Nem tudok linkeket mutatni, de rengeteg tudományos igényű tanulmány született a témában, az utóbbi években vagy 10 könyvet olvastam el edzéselméletről és nagy többségük évek óta alap módszerként tekint a pulzuskontrolra. Volt ahol konkrét tanulmányokra hivatkoztak, a Kindle-men most nem tudom visszanyálazni a hivatkozások forrásait, de nem véletlen szerintem, hogy ennyi szakkönyv szerint ez ennyire alapfontosságú dolog a fejlődésben. A tudományos felmérések nagy része valószínűleg profi sportolók segítségével készült, nem tudom hány százalékuk lehetett amatör, de ez nem lényeg, a lényeg az, hogy a konzekvensen betartott pulzuskontrolos edzés hogyan hat az EMBERI SZERVEZETRE. Ha egy amatör futó hajlandó lelkiismeretesen hangsúlyt fektetni rá és szakszerűen alkalmazza, akkor bizony jelentősen fog fejlődni az ő teljesítménye is, még akkor is ha te innentől kezdve profi sportolónak fogod ezt az embert tekinteni, mert nekem úgy tűnik, hogy te amatőr futónak azt nevezed, aki csak immel-ámmal, ötletszerűen csinálja az edzéseit, esetleg abszolút kezdő a témában. Ez viszont minden dologban igaz az életben, akkor tudunk elérni bármiben is eredményeket, ha odatesszük magunkat, legyen az rajzolás, nyelvtanulás, sportolás vagy akármi.
    Ezzel én is elengedném a témát, inkább téglánakgyorstól kérdeznék valamit. Most, hogy két Fenixet is kipróbáltál, látsz lényeges különbséget a 3 és az 5X között? Az olvasott tesztek alapján én nem sokat találtam, de kiváncsi vagyok, hogy neked mik a tapasztalataid. Gondolom még túl friss az új óra, esetleg majd később írhatnál róla bővebben.

  43. @Kilfish: Ez egy sima Fenix 5, nem az X verzió. Sajnos. Azért sajnos, mert nekem rengeteget segített volna egy-egy eltévedésnél a grafikus térkép, még ha a videós beszámolók szerint az is levisz a GPS alapján az ösvényről, meg eleve kicsi a képernyő a rendes navigáláshoz. De annyival drágább az X változat, hogy és annyival olcsóbban szereztem meg a sima 5-ös verziót, hogy egy pillanatig nem gondolkoztam. Végre lett magyar garanciás órám.

    A hármast lehet csukón hordva tölteni menet közben, mert maga a töltő csatlakozója egyfajta lapos dokk, így vissza tudod venni az órát, miközben powerbankról kapja a cuccot. Az ötössel ez a csatlakozó miatt lehetetlen. El kell tenned valahova, vagy kézben kell tartanod, amíg töltöd.
    Ez valószínűleg marginális probléma még nálam sokkal komolyabb futóknak is, sőt az 5-ös akksija elvileg jóval tovább bírja a hármasénál. Ugyanakkor nekem ez egy felkiáltójel, hogy nem előre, hanem hátrafelé haladunk, miközben az árak nőttek.

    Külalakra a hármas egyértelműen robosztusabb, ez ízlés dolga, igazából egyáltalán nem fontos. Filigrán így sem lett. Aki arra hivatkozik, hogy futás közben jobb a kisebb méret – nos, súlyra nem lett kisebb, viszont fejnehéz lett a keskenyebb szíj miatt.

    A kijelző valóban könnyebben olvasható napfénynél is, picit több szín, picit jobb felbontás – felvert hab, hogy egy klasszikust idézzek :))

    Most, hogy előre megírt edzéseken futok végig, azt észrevettem, hogy az edzésreleváns képernyő sokkal jobb lett, grafikusan, mérlegszerűen mutatja a pulzust, hogy a jó tartományban vagyok-e. Ez pl egy kifejezetten hasznos apróság, amiért nagyon hálás vagyok. El tudom képzelni, hogy más screent is újrafaragtak, de persze ezt még egy hét után nem tudom.

    A menüt is átvariálták kicsit, van pár új widget, és az óra számlapra is több infó fér – nem lényeges.

    Szoftveresen most megengedi a Garmin, hogy a Power Appot feltegyem az órára – ez simán csak egy ócska és elítélendő kényszerítés a cég részéről, hogy felpörgesse a fogyasztást és az új készülékvásárlásokat. Ha már lett új órám, feltettem, majd meglesem, hogy legyen egy új tudományos vallásháború itt a blogon, ami viszont az én olvasószámlálómat pörgeti fel 😛

    Nem látok lényeges különbséget, és nem cseréltem volna, ha nem lett volna ez a szerencsétlen történet. A Fenix 3 egy iszonyatosan eltalált óra, szerintem maga a Garmin sem mérte fel, hogy mennyire – túl jó lett az ő szempontjukból, és mesterségesen teszik elavulttá, hogy szoftveresen nem adják ki rá az újdonságokat. A magar vásárlók még mindig keresik (ezt meg is értem), ezt látom a fb csoportokban. Gondolom nem csak a magyarok keresik.

    Sőt, a töltés mikéntje azért nekem egy erős visszalépés, még ha évente csak egy-két alkalommal kellene ez a feature igazán. Nagyon sok pénzbe kerül egy új óra, és bizony akkor már semmilyen szegmensben ne legyen rosszabb mint az elődje.

  44. @Kilfish: dehogy vagyok berágva a pulzuskontrollra! 🙂
    sőt, azt se mondtam, hogy nem segít senkinek és nem lehet hatásos akár amatőrök esetén is – egyszerűen csak azt mondtam, hogy úgy gondolom, ott túl van hangsúlyozva a szerepe és nem láttam, hogy bizonyította volna a hatékonyságát bárki is más edzésmódszerekkel szemben. igen, az amatőrt valahogy így értem kiegészítve talán azzal, hogy az is beletartozhat, aki akár 3-4-szer végez sporttevékenységet egy héten akár 25-40km/hét távokon is, de lényegileg monoton módon, edzésterv, vagy bármilyen gyorsító edzés nélkül. olyanokat értek itt, akiknek ha van mondjuk egyáltalán maratoni célja, az semmiképp nem egy szintidő, hanem egyelőre a teljesítés. szóval náluk gondolom, hogy egy jó edzésterv, gyorsító edzések, stb. az ugyanúgy erős fejlődést eredményez és náluk érzem a dolgot túlhangsúlyozottnak.
    ha tudsz mondani tanulmányokat, ahol akár profikon is, de vizsgálták a pk hatékonyságát, azt tényleg megköszönöm. ha nem tudod linkelni az se baj, csak folyóirat név-évfolyam-kötet-oldalszám és/vagy cím-szerzők-kel írd meg, megkeresem őket.

  45. @téglánakgyors: gondolom nehéz ezt így megmondani néhány futás után, de ha összeveted a térképeket (már amennyiben futottál a két órával kb ugyanazon az útvonalon), látni valami különbséget a gps-ek pontossága között?

  46. @alehunter: mindkét órában Mediatek chipset van és nem számolhatok be javulásról, szóval maradunk és maradjunk abban, hogy átlagos. Egy szintén átlagos felhasználónak megfelel, de mivel neked ez fontos volt, sokkal jobb lóra tettél az Ambit 3-mal.

  47. @téglánakgyors: jaja, a gps-szel nincs gond benne. amit kicsit zavarónak tartok, hogy a lépésszámnál valahogy nem igazán áll a helyzet magaslatán. az önmagában nem túl zavaró, hogy egy lépéspárt vesz egynek, tehát a 90 a mágikus célszám, nem a 180 rajta, az azonban már inkább, hogy néha (nem is annyira néha, úgy a futások negyede-harmada alatt) valamiért ezt is továbbfelezi, csak minden második lépéspárt érzékelve. az aktuális cadence-t szemlélve ez nem is annyira probléma, mert hamar kiszúrja az ember, hogy épp ‘meghülyült’, viszont az átlagos cadence így teljesen értelmét veszti. emellett, bár nem gondoltam volna, hogy hiányozni fog, de így használat közben tényleg nem ártana a rezgő jelzésmód. elég szépen le tud maradni az ember a lap-ok kijelzéséről nem is túl erős zajban. de ezeken kívül egészen rendben van.
    a gps kapcsán nem vagyok annyira pontosság-fetisiszta azért. ami igazán kellett, hogy ne legyen olyan, mint a telefonon, hogy néha random mód (leggyakrabban forróságban, bár nem tudtam egyértelműen erre fogni) megveszve úgy mérjen, mint egy veszett bolhát, aki ide-oda ugrál az út két szélén lévő házsorok kertjei között – volt nekem 2:30 körüli km-em is így, meg majd’ 10 km-nek mért 8-as kör 🙂 szóval igazából ezt akartam volna leginkább elkerülni

  48. @alehunter: sajnos a Suunto órákat egyáltalán nem ismerem, bár olvasni, olvastam róluk bőven. Az új Spartan Ultrában már van rezgés, ha jól emlékszem.

    Egy footpod sokat tud segíteni lépésszám ügyben, és pl Stryd tud még egyéb értékes adatokat szolgáltatni.

    Az iPhone 7 sem mér rosszabbul mint a Garminom, de jobban se, nem tudom, neked milyen készüléked van. Nekem anno még a Galaxy S2 tudott mérni érdekes dolgokat, de azt hittem, hogy egy elfogadható pontosság mára rutinfeladat lett a telefongyártóknak.

    Előszedtem két linket, mindkettő a Városligetben készült. Az első a Fenix 3, a második a Fenix 5- Látható, hogy egy körben mindegyik levisz Az Olof Palme sétányról.

    connect.garmin.com/modern/activity/2710221928

    connect.garmin.com/modern/activity/2773601917

    Mindegyik felhős idő, kb 20-22 fok, ezek fontosak lehetnek neked 🙂

    Azonkívül, hogy ezt marhára rejtélyesnek találom, nagy bajom nincs ezzel. Ha egy-egy gyorsabb km be is csúszik, tudom, hogy vszeg ilyesmi történt. Nagyrészt azért okés a produktum, és annyira egyáltalán nem vészes a helyzet, hogy szívbajt kapjak ez miatt, vagy valami másba, vagy extra footpodba ruházzak.

  49. @téglánakgyors: samsung j3 volt a delikvens – de igazából nem tudom, hogy az ő hibája, vagy a runkeeperé, mert néha ismerőseimnek is össze-vissza adatok jönnek össze más mobilokkal.
    köszönet a linkekért, ez alapján én mondjuk azt mondanám, teljesen ok a garming is. igazából ez alapján simán megvettem volna. a fele ár szólt a suunto mellett 🙂
    az a levitel tényleg nagyon fura – ha nem tudnám, hogy nem erről van szó, hát azt gondolnám, hogy valami sürgős szükség parancsolt a fák közé, de legalábbis az egyik mellé mindkét alkalommal 🙂
    köszönet a hőmérsékleti és felhőtakaró adatokért; esetleg ha még azt is meg tudnád mondani, hogy még a fák kivágása előtt, vagy után voltál, csak hogy figyelembe tudjam venni a lombkorona takarását is – pusztán tudományos alapon 😉

  50. @alehunter: bekaphatod 🙂
    Az utóbbin esetleg blokkolta pár átköltözött ligetvédő a vételt. Nagyon felemás, visszás történet ez egyébként, és benne futni is az.

    A Garminról már jó ideje mondják, hogy csak erősen átlagos a gps pontosság tekintetében, de szerintem pontosan belőtték ár-érték arányban, hogy mi az ami még elfogadható a népnek és chipjének darabja viszont nem kerül 30 centnél többe.
    A Suunto nagyon alá tud kínálni a Garminnak, de az Ambit 3 és a legújabb szériák között azért volt kb két nehezebb évük szoftverminőség tekintetében – valami nagyon félre ment a hírek szerint.
    Viszketett nagyon, hogy kipróbáljak egyet, de végül olcsón jutottam hozzá Fenix 5-höz, és győzött a már ismert szolgáltatások, és a belakott, ismert okoszisztema kényelme

  51. @téglánakgyors: 🙂 sorry-sorry, nehéz lett volna kihagyni ennyi kemény ‘tudomány’ után 😉
    versenyen egyébként úgy tapasztalom, hogy akár vissza is üthet a túlzott gps pontosság. merthogy ugye az ember nem tud az ideális íven futni, tehát többet fut, mint a nominális táv, de legalább a visszafordítóknál egy kevésbé pontos gps ‘alámér’ a távnak, szóval a végén a kettő eredőjeként lesz olyan 100, max 200 méter plusz egy félmaratonon. és kb így számol az ember ha valami időcélja van. hát ezt most azért megszívtam a k&h-n…akadt pár fordító, szóval a telefononm akár pontosan is mérte volna a távot nominálisan, a suunto meg odamért nekem majd’ plusz 400 métert – nagyon nem szerettem a végén megfutni ezt a ‘technikai’ maradékot…
    nem is annyira a szoftverminőség zavart a suunto esetén (bár megszokni ezt a movescount-ot már valószínűleg nem fogom adatelemzés céljából, szóval exportálás után megy minden át a runkeeperre, meg a smashrunra), hanem inkább az, hogy a laptopom nem nagyon tudta a felhőbe tolni az adatokat az óráról a szigorúbb és megváltoztathatatlan internetbeállítások miatt, az android app meg úgy általában működik samsung telefonokon – kivéve a j3-mat 🙂 szóval ott voltak a futások az elején az órán és “kissé” meg voltam lőve, hogy hogy a bánatba kerüljön ez át így az internetre 🙂 végül másik laptoppal megoldódott, meg időközben szerencsére a j3 is megadta magát és az új telefon már az appot is szereti 🙂

  52. @téglánakgyors: minden egyéb közben meg a lényeget el is felejtettem megérdeklődni: van két órád, de hogy állsz zsákok terén? mi a salomon reakciója végül?

  53. @Kilfish: Nos, úgy néz ki, nem igazán vagyunk szinkronban a Garminnal, hiszen minden jel szerint most jön ki a Fenix 5 PLUS széria, aminek véleményem szerint a Fenix 5-nek kellett volna lennie – másszóval mindaz most lesz kapható, amire én vártam 🙂

    Vagy nem lettek készen időben ezzel a sokmindennel, vagy csak le akartak akasztani még pár millió dolcsit a népről, hogy az eredeti ötösök után most jól megvegye mindenki a valóban többlettartalmat adó szériát. Lassan komolyan Garminösszesküvéselméletes leszek 🙂

    http://www.dcrainmaker.com/2018/06/garmin-fenix5-plus-5s-5x-in-depth-review.html

    Térképek, Galileo műhold-kompatibilis chipek, jobb GPS algoritmus a sarkok lekövetéséért, meg egy rakat parasztvakító cucc, ami még pluszban elromolhat a fentieken kívül 🙂 KELL.

  54. A poszt címéből nem gondoltam volna, hogy kb. rekordszámú komment születik. 🙂

    Én ebben a pulzosos témában sok mindegy egyéb mellett a leginkább azt nem értem, hogy hogyan lehet az, hogy kb. azonos körülmények között egyik nap futok mondjuk 10 km-t x tempóval, y átlagpulzussal, egy másik nap pedig mondjuk 14-et úgy, hogy gyorsabb a tempó és alacsonyabb átlagpulzus? Itt nekem kb. el is vesztené az értelmét ez a fuss te is tesztfutás, mert mondjuk egy adott távot adott pulzussal lehet, hogy 10 mp-s átlagtempó különbséggel teszek meg, akkor most melyik a jó referencia?
    Felmerült az is, hogy ez egy jó figyelmeztető jel, hogy mikor kell/lehet lassítani/gyorsítani, de ez nálam szintén elég random. Van mikor 150 körül viszonylag sok erőt érzek magamban, pedig általában ha eddig felmegy a pulzusom akkor már igen fáradt szoktam lenni. De ugyanez fordítva is igaz lehet, mostanában pl. tök sokszor érzem, hogy ennél kb nem tudok gyorsabban futni, aztán csak 140 körül vagyok (bár ebbe lehet a meleg is közrejátszik).

    Szerintem az ilyenekhez hasonló dilemmák dolgozhattak alehunterben, csak lehet kicsit túltolta a biciklit. 🙂 Én nem foglalnék állást az ilyen témában, tekintettel arra, hogy ez az egész edzésmódszertani dolog engem nem igazán érdekel. Nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye/hátránya, és mindenki amellett érvel, ami bevált neki.

  55. @videkiman: … ééééés indítsuk újra a lavinát :)))))

    Ja, egyébként engem is felkavar, hogy az utolsó bekezdésre harapott rá a kemény mag, hogy majdnem meghaltunk, senkit nem érdekel, pedig mit be nem vállalok, hogy posztot tudjak írni :))

    Ezeket a különbségeket ezer dologgal lehet magyarázni, amire most meg sem próbálok kitérni (már?, újra?, vagy beszéltónk egyáltalán ilyenekről, nem merem visszaolvasni).

    A tesztfutást én igyekeztem olyan időre, olyan napra tenni, ami nagyjából megidézheti azt, ami a versenyen vár rám / amikor tudok egy értelmeset futni. Tehát nem reggel, nem napközben, nem 31 fok párában mentem le, hanem egy elég meleg hétköznap estéjén mentem le, meglehetősen későn. Még mindig meglehetősen meleg volt, ráadásul az utcákat is locsolták, ami nem hűtött, viszont adott a párának még egy utolsó löketet.
    Tudtam egy jót futni, hiszen huszonöt percen belül tudtam le az ötöst (harminc perc maga a lényegi rész a tesztfutásban), ami nekem oriási PB, de marhára megszenvedtem, és nem annyira szerettem az életet rögtön utána.

    Ők annyit kérnek, hogy olyan tempót válassz, amit végig tudsz tolni kb egyenletesen felső határon, pulzust nem kell nézned ekkor. Szerintem elég sok adatot kapnak meg egy ilyen loholásból, nekem legalábbis gyönyörű diagrammom lett 🙂

    Pontosan ugyanez történt meg velem most vasárnap. 151 lenne a pulzus, amit be kellene lőni, képtelen voltam 140-nál többet kihozni aznap magamból.

    connect.garmin.com/modern/activity/2782979791

  56. @videkiman: A pillanatnyi pulzust rengeteg dolog befolyásolhatja, olyanok is, amikről lehet hogy éppen nem is tudsz, pl. egy lappangó betegség, vagy éppen ha abból jössz ki. Ha valóban azonosak a körülmények, külsők is és belsők is, akkor azért olyan nagy különbségek nincsenek az eltérő pulzus adatokban, én szoktam összehasonlítgatni a frissen megfutott és a kicsit, meg jóval régebben csinált hasonló edzéseimet és ha jelentős különbség van, ott látszik is az oka (kedvezőbb külső hőmérséklet, adott időszakban jobb általános edzettség, stb.). téglánakgyors vasárnapi futása előtt volt egy hasonló edzése szombaton is, valószínűleg 1 nap alatt nem volt ideje kipihennie azt teljesen és emiatt volt fáradt ahhoz, hogy feltolja a pulzust 151-re. Persze itt felvetődhet a kérdés, hogy a pulzus meg akár lehetne pont magasabb is a becélzottnál amikor fáradtak vagyunk, vajon ez mitől függ, ennek az okát én nem tudom, de egy szakember biztos meg tudná mondani.

  57. elovastam az updét, tényleg fura, h mindenkit basztatni kell… nyilván arra játszanak, hogy elfelejtődjön szép lassan. :/ és be is jön sokszor. miniben a biztosítós módszer ugye…

  58. @téglánakgyors: nemnem, a lavina nem indul újra – kitárgyaltuk a témát pro-kontra (egyébként meggyőződésem, hogy nincs itt nagy ellentét a nézetek közt, csupán más oldalról látjuk ugyanazt 🙂 )

  59. @rrroka: a biztosítókat hagyjuk is – fizettem évekig mint a katona minden külföldi utam előtt nekik és most először, amikor nekik kéne egy poggyászkár miatt, akkor gyakorlatilag a bőrönd gyártósora mellett anno dolgozók anyakönyvi kivonata és oltási könyve is kéne nekik…feladtam, inkább lesz_rom :/

  60. @téglánakgyors: Szia Péter, Most már mindegy, csak a jövőre nézve egy ötlet: én az Amazon.de-ről rendeltem az előző és a mostani órámat is, mert ott 2 év garit adnak rá.
    Az előző egy Garmin 910XT volt, ami már majdnem egy éves volt, amikor kezdte végleg feladni és elfogyott a türelmem. Az Amazonnal sem volt minden zökkenőmentes, de visszaadták az árát, mert nem volt már cserekészülékük.
    Kipótoltam az árát és vettem helyette egy Fénix3 HR Sapphire-t szintén 2 év garival.
    Nekem ez egyszerűen túl drága és rizikós ahhoz, hogy 1 év garival vegyem.

  61. @riel: Szia! Nekem régebben az Amazon mindig drágább volt más webáruházokhoz képest, és mindig borzasztó rossz ütemben akciózott, ha akciózott.
    Ugyanakkor nagyon jó tapasztalatom van velük garanciáztatásban (Kindle).
    Nekem a magyar, lokális garancia most elég, megvan a biztonságérzet, hogy be tudok menni a boltba. A Navi-gate elérhető. Egy év után kedvezményes csere, vagy javítás. A két évhez képest rosszabb, igazad van, de ehhez most ráadásul most meglehetősen olcsón jutottam. Jó kombinációnak tűnt.

  62. a poszt se volt gyenge, no de a hsz-ek 🙂
    én csak annyit kérdeznék, hogy végül melyik csomagra neveztél be FussTeIs-éknél? A havi 5 rugósra?
    szorítok neked, kíváncsian várom majd a visszajelzéseid, hogy sikerül-e fejlődnöd, amiben azért szinte egészen biztos vagyok, hogy igen.

  63. @snatch_: igen, egy alap maratoni felkészülésre fizettem be, olyanra, ami nem fix dátumos, tehát pl nem a Spart maratonosra.

    Eléggé összedőlt az eleje, tologattam-kihagytam edzéseket. Rengeteg kifogásom van, miért, de a végén ez nyilván senkit nem érdekel, még engem se 🙂

    Ettől függetlenül elég keményen megy a harc, hogy a terv erősebb-e vagy én – nekem 5:30-akkal menni 14-18 kmeket nem igazán tartozik a komfortzónába egyszer sem, nemhogy heti 3-4 alkalommal 🙂

    A fejlődés már csak ezért is garantált – főleg, ha összeszedem magam a továbbiakban. Hogy képes vagyok-e ilyen tempóval 42 kmt futni, arról jelenleg erős kétségeim vannak. Megint a fej lesz a gyenge pont, ahogy általában 🙂 Izgalmas és nem szeretem időszak lesz ez szeptember végéig 🙂

  64. @téglánakgyors: jahh, nekem is így indult tavaly, az első 2-3 hét szinte full teljesen más, vagy inkább semmilyen volt, aztán utána is voltak hiányzások, de a vége nagyjából összeállt. Most asszem nem fizetek be semmire, megpróbálom a tavalyiból és az azelőttiből összerakni magamnak.9
    No, hajrá akkor, majd figyellek Straván 🙂 ;

  65. Most ugyan elég kibírható az időjárás futásügyileg, de a nyárban az a jó, hogy ha abban a melegben is nagyjából tiszteségesen megcsinálja az ember az edzéseket, akkor ősszel határozott formajavulást fog tapasztalni. Ha most végig tudod csinálni őszig ezeket az 5:30 tempós futásokat ilyen viszonylag hosszabb távokon, akkor őszre az 5:35-5:40-es tempót egész lazának és kibírhatónak fogod érezni egy versenyen, ami meg bőven elég a 4 órán belüli maratonhoz.

  66. @téglánakgyors: ha nem érzed komfortosnak lehet picit magas lett a pulzuszóna meghatározás. max pulzus %ban ez milyen zóna neked? vagy vmi összehasonlíthatóban, mert ugye ützéseket nem hasonlítunk össze. 🙂

  67. @Kilfish: pont ugyanebben reménykedem 🙂 Hogy viszonylag normálisan végig tudom csinálni ezt a két hónapot, illetve, hogy szeptember végére eltolódik ez a feszítettség érzés ebből a tempótartományból máshova.

    @rrroka: Ha belenézek a zónáimba valami egészen bonyolultat látok, meg nem is akarom Gergőék műhelytitkait kidumálni – és nem igazán tudom, hol van ez a határ. Maradjunk annyiban,hogy tavaly a 145-ös pulzus meg a végén a 3-4 résztáv sem volt komfortos, küzdöttem magammal ott is rendesen.

    Itt inkább arról van szó, hogy magamtól nem futnék ilyen gyorsan, poroszkálnék inkább, ahogy szoktam. Tudod, nem ízlik a munka 🙂

  68. @téglánakgyors: Szia!
    Mesélnél légyszi erről a garmin ökoszisztémáról?
    Órát akarok upgrade-elni és jól jönne egy kis segítség a témában…
    Polar vs Suunto vs Garmin…. miért akkora favorit a Garmin?
    Jó, a polarból max az M430 lehet olcsó kezdő óra…. komolyabbat én sem onnan vennék. De azért mégis kíváncsi vagyok miért tartod kevésbé jónak a Suunto-t?
    Előre is köszi!

  69. @anyadnak: Szia! Hát ha csak ezért regeltél, már egyedül emiatt is megérdemelsz egy tisztességes választ :)), de éppen Wachauban vagyok, és csak ez a teló van nálam. Hétfőn adok egy kifejtős esszét, ha addig ráér.

  70. @téglánakgyors: 🙂 Ez a beszéd! Persze várok én türelemmel, a minőségi kontent megérdemli….
    Csak nem a maratonra készülsz? Nézegettem én is, jövőre talán nevezek is… csak még addig rengeteget akarok fejlődni 😀 Addig meg maradnak a félmarcsik.
    Asszem 2013-ra datálódik az indexes, blogos regem… csakhát itt ez a tetves integráció, mindent egybe takonyoltak ezek a remek fejlesztők… én meg ugye frankón nem tudtam ide írkálni neked semmit, mert természetesen nem engedett be.
    Naná, hogy megérdemelt a téma egy újabb reget.

    Ahogy olvastam a blogod kurvára felvillanyoztál! Rég láttam már ilyen őszinte írásokat! Tetszik, hogy nem csak az észt osztogatod, hogy kell faszán csinálni a dolgokat, hanem leírod ha valamit éppen elkúrsz vagy épp picsogós hangulatba kerülsz.
    Asszem olvasgatok még tőled ezt-azt. Kell a motiváció, inspiráció, mert itt az ideje hogy szintet lépjek futásilag, viszont egyedül nem egyszerű, néha elindulni sincs kedvem, meg úgy általában semmihez sem. Ezért akarok egy kis pénzt is tenni a projektbe, hogy legyen tétje 🙂 (Zsákot keresgéltem alapvetően, úgy találtam Rád, de egy rendes óra is nagyon kéne, meg lassan megint kellene cipőt is vennem)
    Tényleg, értekezhetnél majd arról is, hogy milyen gyakran cserélsz cipőt, egyszerre csak egyet vagy többet koptatsz, milyeneket stb.

    Előre is köszi az esszét!

  71. @anyadnak: Na bassza meg, csak elfelejtettem hétfőn.

    Tehát mitől kell ájultan a Garmin karjaiba esni?

    1: Amikor olyan nagy szavakat használtam, hogy ökoszisztéma, akkor alapvetően azokra a feature-ökre gondoltam, amik a Garminnál főleg egy bizonyos árszint felett natívan benne vannak a szolgáltatásokban. Kérdés, hogy valóban szükség van-e (neked, nekem, stb) ezekre?
    Ezek közül a legnagyobb dobás a futás dinamika diagrammok (running dynamics): fellrnr.com/wiki/Running_Dynamics

    Sok ilyen szenzor van már a piacon, de a Garmin ezt 3rd party bevonása nélkül adja: vagy a mellkaspánt méri ezeket az adatokat, vagy vehetsz Garmin futópodot.
    Ahogy írtam, már több gyártó létezik a piacon, aki tud neked ilyen adatokat szolgáltatni, ha megveszed a kütyüjüket, de a Garmin évekig konkurencia nélkül volt a piacon ezzel. Sem a Suunto, sem a Polar nem indult el ebbe az irányba. Bevallottan nincs rá erőforrásuk, megpróbálnak inkább a saját területükön nagyot alakítani, amiben elvileg és hagyományosan a legjobbak: Suunto az ultrafutókat célozza meg pl az üzemidővel (Suunto 9), a Polar pedig most jött ki a Vantage szériával, aminek nagyon komoly csuklós pulzusmérő szörnyetege van.
    Hogy még egy kicsit ilyen ezen az irányon maradjak: látni kell, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a Garmin kijött a Fenix 3-mal, a talán eddigi leginkább eltalált órájával, a Suunto pont akkor volt egy elég mély gödörben, mert nagyon hoszú ideig nem volt képes rendes szoftvert adni a Spartan széria alá. A Polar szintén nem rakott le semmit a V800 óta (2014), amit érzésem szerint csak a lojális sportolók, a Garmingyűlölők, és az árérzékeny vásárlók vettek. Most 2018 őszében vagyunk, és a Vantage állítólag nem teljesen kész szofverrel jött ki a piacra…

    Sokáig pl egyedül a Garmin tudott négy adatot mutató képernyőt adni az óráin, amit sokáig képtelen volt megugorni a Suunto. (A Polar képben sem volt ekkor semennyire.)

    2: Garmin Connect: az elmúlt években rettenetesen nagy fejlődési utat járt be a Garmin webes, mobilappos felülete. Meg sem próbálom összefoglalni, de itt van pár link hozzá, sajnos ezek sem magyarok:

    http://www.wareable.com/garmin/how-to-run-better-with-garmin-connect
    http://www.clevertraining.com/blog/what-is-garmin-connect/

    Amit én kifejezetten szeretek, hogy már telefonon is össze tudok rakni egy feladatos edzést, és tá tudom küldeni az órára, nem kell ehhez PC. Ahogy nézem most már előre felrajzolt útvonalat is létre lehet hozni telefonon. (Nem tudom a Suunto, vagy a Polar hogy áll ezzel.)

    A Suunto most szerencsétlenkedik egy teljes váltással: megvették a Sport Trackert és lassan kidobják a Movescountot:
    “Movescount is their legacy platform that has largely been used to date and is being phased out. Sports Tracker is what they acquired a few years back and is the new platform for new Suunto devices going forward…At present, Sports Tracker basically feels like a rehashed version of RunKeeper from half a decade ago. It lacks most of the sport-focused analytics found in Movescount. The good news here is that you can continue using Movescount, but the bad news is that most of the newer features you might want around 24×7 tracking (i.e. steps and sleep) aren’t in Movescount, or aren’t as detailed there”
    (http://www.dcrainmaker.com/2018/07/suunto-9-multisport-gps-in-depth-review.html)

    A Polar webes tooljáról nem tudok sok mindent, nem hallottam túl jókat róla, ennyi.

    3. Ha jól tudom, a Suunto órákat nem lehet csak úgy személyre szabni, a változtatásokat csak a webes programból lehet elvégezni. A Garminnál órákat nyomogatod az órádat, hogy, minden ott legyen, és úgy legyen, úgy nézzen ki, ahogy szeretnéd és jó neked.

    4. Connect IQ (Kis letölthető applikációk piaca): custom óraszámlapok, hasznos-kevésbé hasznos mutatók, alkalmazások. Sokan használják (én semennyire), eléggé pörög ez a téma. Sőt a Suuntonak is van hasonló, bár ott pl nem tudsz személyre szabott óraszámlapot varázsolni magadnak: “Suunto allows you to pick from a handful of watch faces that they’ve built. Unlike most other watches these days you can’t customize them or make your own, so they are what they are.”

  72. @anyadnak: 5. Galileo rendszer: van ez az európai rendszer, ami nem katonai, és 1 méteres (?) pontosságot igér. Még maga a rendszer sincs kész, csak majdnem – mindenesetre érdemben egyelőre csak a Garmin foglalkozik a témával (Van GPS+Galileo üzemmód a flagship modellekben, és pl az én Garmin 5-ömben is bekapcsolják nemsokára ezt a lehetőséget – kérdés, hogy jobb lesz-e tőle a pontosság?).

    6. Grafikus térképek navigációval a legdrágább órákon: alig várom, hogy olcsóbbak legyenek ezek az órák, folyamatosan eltévedek bármilyen környéken

    + van már egyre több zenelejátszót is tartalmazó óra, és talán egyszer a Garmin Pay NFC-s alkalmazásból is lesz valami még felénk is.

    – ahogy egyre több óravariánst készítenek, egyre gyorsabb szériaváltásokkal azért kurva sok bug tud lenni a platformon, szoftverekben, és hát a minőség is mintha romlott volna. A nagy számok törvénye ugye.
    A külföldről vett órák garanciáztatása rémálom, itthon nincs képviselet, és eleve csak egy év garit ad a Garmin. A Suunto azt hiszem két évet, de az biztos, hogy nem baszakodnak veled, normálisak – legalábbis a hírek szerint.

    Biztos kifelejtettem csomó mindent, vagy hülyén írtam le.
    Hogy mindebből mi kell, és mi fontos kinek, az már egyéni preferencia kérdése. Én a külalak (divatozik bazmeg), az úszás miatt vettem drágább Garmint eredetileg. A running dynamics azért lett fontos, mert pl a jobb-bal egyensúly nekem remekül mutatja, ha bajom kezd lenni a lábamban, stb.

  73. Köszi szépen!
    Megérte várni rád 😉 Elváráson felül összepattintottad itt nekem az infó rengeteget! Kurvajó vagy! Túrhattam volna a netet hetekig, mire így kigyúrom magam a témából…
    Mostmár nincs más hátra, mint összerakni egy kis felesleges zsét, mert azért én indokolatlanul drágának érzem ezeket a szarokat. Egy forerunner 645 is elképesztő drága, a fenixekről meg ne is beszéljünk…
    Amúgy azt sem tudom pontosan mi kell nekem.
    Eddig egy decathlonos tökömtudja (geonaute onmove 220) milyen órával futottam, ami pulzust mért, interval-t csak idő alapon, meg egy kis alap pulzus kontrol…
    Igazából lehet, hogy elég is lenne… de mostanában (2-3-4 éves nem tudom) nem mindig látja a pulzus övet, nem mindig fasza a gps… ezek meg azért fel tudnak baszni.
    Jó volna, ha lehetne órával terv szerint szaladgálni, eddig endomondoval telefonról toltam/tolom… amolyan táv/idő alapon vegyesen. (pl. 5km lassú melegítés, 20*100m 25s/100m, közte 30s pihi, majd 8*200m 55s/200m, közte 1 perc pihi, a végén 4 kili levezető…. ilyet tud a garmin valamelyik órája?)
    Fasza volna a navigáció, mert túrán frankón el bírok tévedni én is (legutóbb egy 20kilós gyerekkel a nyakamban a 2kilisnek kinéző távot 14k után feladtuk 😀 ), meg tervezek némi terepfutást is a jövőben. (Szénás kör és társai)
    Lassan rákanyarodnék a hosszabb távokra is…
    Szóval a tököm tudja, lehet hogy nekem pénzkidobás lenne egy ilyen cucc, de lehet, hogy ha meglenne, akkor elkezdeném használgatni az okosságait… mindenesetre vásárolni elképesztően szeretek, meg nyílván nagyon jól is állna nekem egy fasza kis trendi óra 😀
    Köszi a segítséget mégegyszer!

  74. @anyadnak: nem téma 🙂

    Az árképzésben abszolút igazat adok, nemrégiben példálóztam az Apple-lel, hogy BEZZEG a harmadik generációs órájuk egy forinttal nem lett drágább, mint anno a második volt – aztán most meg kapkojduk a fejünket, hogy milyen árakon adják au iphone-okat. Igaz, talán pont az óra nem kerül sokkal-sokkal többe mint az előző széria.
    Most egy kicsit keverem a dolgokat, tudom, de amit mondani akarok: úgy néz ki, hogy sajnos működik az az üzleti stratégia, hogy egyre drágábban adják az készülékeket. És a Garmin a futóbiznisz Apple-je.-ja?

    Én őrülten szurkolok a többi gyártónak, még az Apple Watchnak is, mert az sokkal jobb lenne nekünk, ha nem egyedül trónolna egy cég a piac csúcsán.

    “Jó volna, ha lehetne órával terv szerint szaladgálni, eddig endomondoval telefonról toltam/tolom… amolyan táv/idő alapon vegyesen. (pl. 5km lassú melegítés, 20*100m 25s/100m, közte 30s pihi, majd 8*200m 55s/200m, közte 1 perc pihi, a végén 4 kili levezető” – igen, én erre gondolok, amikor azt mondom, hogy “feladatos futás” És az nagy segítség bizonyos helyzetekben, hogy akár útküzben, telefonon is összepakolok egy ilyen edzést, és átküldöm az órára.

    Miután óriási szerelemben vagyok Rainmakerrel, most fogom beajánlani az amúgy valóban zseniális összehasonlító toolját. Összepakoltam neked a Garmin 235-öt, 645-öt, Fenix 5 Plusot. A feladatos edzés a “Workout” című rész kb középre görgetve. (Ezek mindegyike tudja)

    http://www.dcrainmaker.com/product-comparison-calculator?type=watch&ids=87894%2C51128%2C82830#results

    Bármilyen márkájú, általa tesztelt órát be tudsz pakolni ide, hogy meglesd kimittud.

    Vaktérképes navit, amikor csak maga az útvonal látszik, illetve az, hogy mi következik, illetve kapsz nyilakkal utasítást, hogy merre menj – na ilyet tud a 645-ös is. Ugyanezt adja a Fenix 3 és a Fenix 5 is. Egyéb navigációs skillekben esetleg kicsit többet.
    Grafikus navit, rendes térképekkel csak az 5X meg a legújabb széria, az 5Plus teljes családja tud.

    Csak futni a 235 is kiváló, nálam sokkal komolyabb emberek is elégedettséggel birtokolják – főleg, hogy sokkal könnyebb és filigránabb mint egy bunkó Fenix 🙂 Az akksija meg őszintén szólva nekem is elég lenne bőven, sőt. – de szerintem itt nemsokára lesz verziószám ugrás, legalábbis adná magát, hogy legyen egy 245-ös érkezés.

    A hatos szériával, már lesz running dynamics, ha legújabbat veszed, lesz medencés úszás, meg több sportmód – ha kell.

    Használtan, vagy akár újonnan egészen jó áron van már a Fenix 3 – ezt a mai napig bátran ajánlom az én szerencsélten sztorim ellenére is. Bár még én is kiharcoltam egyfajta cserét, kár, hogy nem tudtam előre, nem vettem volna új órát. (Bár a magyar garancia a Navigate-nél valóban sokat nyom a latban.)

    És, hogy végképp nehézzé tegyem, szerintem kérdezz meg egy Suunto hobbiszakértőt, hogy mondja el mindazt, amit én nem látok 😛

  75. Hát frankón elképesztő vagy ezzel a sok infóval! Nem győzök hálálkodni!
    Az Apple témát abszolút osztom… épp most váltottam androidról (samsung flagship) szifonra, mert a környezetem agyon hájpolta. Szerencsére igen jó kondíciókkal tudtam venni egy X-et, mert annyit biztosan nem ér, amit az apple kér érte 🙂

    Egyelőre futni kell az óra, az úszással még csak most kezdek ismerkedni…
    Nem tudom mennyire fasza a vaktérképes navi, mi van, ha elkúrja és hamarabb visz el egy irányba? Ha nem látom a térképen, hogy merre csámpázok, akkor egy kicsit nekem bizonytalan egy nyilacska, hogy tessék erre menni… a grafikus navi meg 2-3 kilóért, akkor viszem a telefont 😀

    Van egy Suunto-s haversrác… ezzel meg az a baj, hogy mindenki kibaszott elfogult. Neki természetesen csak a Suunto, a többi gagyi…. persze ő is szokott gariztatni, mert egy domboldalban is előfordult 2-3ezer méter szint az óra szerint 🙂 Asszem most a legfaszább, legújabb, legdrágább órája van és tök elégedett vele. Bár szerintem ő csak futogat, arra az évi 4-6ezer kilire meg tökéletes neki 😀

    Elég menő ez az összehasónlítós oldal, köszi!

    Pacsi!

  76. @anyadnak: a vaktérkép pont úgy van, ahogy mondod 🙂 Nekem pont a kicsi Szénáskörön sikerült először hiba nélkül vele végigmennem. Egy hármas ösvénykeresztrződésben egyébként simán elkavarsz vele. Kicsi az óra számlapja is, a felbontás sem hű de valami jó egy rendes navihoz.
    Ez egyébként igaz a grafikus térképre is a YouTube videók alapján.
    Plusz ha a gps éppen arrébb tesz pár méterrel egy nehéz tájékozódási szituban, akkor meg végképp annyi. Gyerekcipő ez még.

    Ennek ellenére engem megvettek, mert 10-30 méterenként eloveni a telót és izzadt kézzel huzogatni a képernyőt meg a google térképet a Budai hegységben szintén idegtepo tud lenni egy idő után. 🙂

  77. @téglánakgyors: Ja, én is rühellem a telefont előveszegetni, de most azért erősen agyalok egy normálisnak tűnő telefontartó beszerzésén is… merthát amikor csak úgy kényelmesben futok, akkor látom a tájat is (amúgy soha sem tudom hol futottam :), pl. voltam már 4-5x UB-n, de fogalmam sincs hol futottam) és simán tudok gyönyörködni a természet adottságaiban, alkalmanként egy-egy pixelrengetegben meg is örökíteném, szeretek fotózni is…. ezt néztem-e célra: http://www.quadlockcase.eu/collections/iphone-x/products/iphone-run-kit-all-devices?&device=iPhone%20X%20/%20XS

    Apple watch + telefon mennyire lenne fasza? Ezen is agyalok… Az endomondot el lehetne vele indítani, GPS meg egy rakat szenzor van benne… és még egyéb okosságokat is tud… és még trendi is 🙂

    Kezdünk itt megágyazni megint egy komolyabb összegnek úgy érzem… de sebaj, úgyis imádok vásárolni, mint egy kikúrt ribanc 😀

    Ja és még egy valamirevaló kényelmes nem túl nagy, de nem is kicsi, elől 2 soft kulacsot befogadni képes és még egy hátsó tatyival kiegészíthető futózsákot is venni akarok… erre nincs egy kiemelkedően fasza javaslatod?

  78. @anyadnak: Én is szeretek vásárolni, de viszonylag ritkán tartom magam kikúrt ribancnak, bármit is jelentsen ez 🙂

    1: Ahogy rrroka írta:
    hosszutav.blog.hu/2018/08/04/eletem_legfinomabb_barackja
    http://www.aonijie.com/cn/goods/detail/10006

    2 Én zsákom – kizárólag akcióban, leértékelve és/vagy külföldről (de még úgy is kétszer annyiba kerül, mint a két másik):
    nemmaratonman.blog.hu/2018/04/06/lila_bob

    3: Kifejezetten erre szavazok. Elérhető, olcsó, és valószínúleg megint sikerült tökéletesen kölcsönvenni a legjobb ötleteket a Salomontól. A régi dekás zsákom is tökéletes volt jó ideig, főleg ennyi pénzért:
    http://www.decathlon.hu/taska-terepfutashoz-10-l-id_8489273.html

    Az apple watch egy kiváló termék, talán még ár-érték arányban is. Futni is lehet vele, sőt a medencés úszást is számolja, viszont az akksi nagyon gyenge pont, és számomra a csuklós pulzusmérés egyedül (semmiféle mellkaspánt nem játszik vele szerintem) azért még kevés.

  79. @téglánakgyors: elég sokat gondolkodtam, hogy feltegyem-e ezt a kérdést, mert tényleg mégcsak utalás szintjén se szeretném a pulzuskontroll körüli vadnyugati lőpárbajt újraéleszteni és a kérdés tényleg nem is erre vontakozik, de:
    meg kell, hogy kérdezzem, hogy hogyan csinálod, hogy minden öv és egyéb függelék zavar, a pulzusmérő öv meg nem? komolyan kérdezem, mert nem tudom, mit csinálok rosszul, de engem eddig semmi nem zavart: se hátizsák, se mobil karpánt, se semmi, de a pulzusmérő övpántja egyszerűen az idegeimre megy (mert egy célból használom mégis néha: arra még szerintem is tökéletes, hogy az ember a fejlődését kövesse – ugyanolyan, vagy kb ugyanolyan körülmények között hasznosnak vélem én is megnézni, hogy ugyanolyan tempó mellett hogyan változott a pulzusom adott időintervallumon belül). próbáltam lazára venni, akkor egyszerűen az idegeimre megy, hogy úgy érzem (iiletve ténylegesen is) csúszik lefele és kényszeresen rángatom vissza a mellkasomra, ha meg szorosabb egy kicsit is, ahhor meg úgy érzem, hogy egyszerűen nem tudok tőle szabadon lélegezni (mégha objektíve ez nyilván hülyeség is), írtó idegesítő! ja, és ekkor is rángatom, mert valahogy az átlagnál talán szélesebb hátizmom (latissimus dorsi – ‘hála’ a súlyzózós múltnak) miatt ténylegesen csúszik még ilyenkor is lefele. szóval ha van bármi tanácsod, hogy mit kezdjek vele, hogy tegyem elviselhetővé, azt nagyon megköszönném!

  80. @alehunter: Ez szerintem nálad ugyanúgy pszichés hülyeség, mint nálam. A pulzusmérő pántra én büszke voltam, hogy nekem már olyanom van, igazi futónak éreztem magam tőle, tehát eleve pozitívan indított. Emlékszem, néztem itt hátul, amerre járok kifele futni, félmeztelen csávókat, akiken csak egy ilyen pánt volt, és nem tudtam, mi az, de akartam olyat, mert veszett vagányul néztek ki.

    A pántnak nincs súlya, nem húz le, egy idő után el is felejtem, hogy rajtam van. Az övnek, meg főleg annak, amit belepakolok, súlya van, meg kell húzni a hasamon, ami nekem elég érzékeny, és én még érzkenyebb vagyok arra, amikor emlékeztet valami, hogy nagy a belem.

    A telefontartó szorítja a felkarom, fura, hogy ott van súly a kezemen, nagy, belelóg az aurámba.

    Úgy gondolom, valahol neked is előre eldöntött tény volt, hogy a pánt nem lesz oké – legalábbis számomra erre utal, a nem kapok tőle levegőt jelenség, vagy a rángatás. Nem tudsz nem rá figyelni.

    Egy ideje – kb egy-másfél éve – viszont elkezdett dörzsölni a pánt, elől, a jeladó alatt akár véresre, de hosszabb futásoknál kicsit hátul is. Eltartott egy ideig, mire leesett, de azóta némi vazelint kenek a mellkasomra, úgy semmi bajom.
    Mióta van pulzusmérős órám, és javítottak a nem tudom min (biztos algoritmuson, mindig azon javítanak), ÉS nem akarok kihozni semmi extrát a futásból – főleg nem résztávos edzést – pánt nélkül is elindulok néha. Teljesen korrekt. Futási dinamika grafikon így nem készül a futásomból, viszont egészen merésznek érzem magam, hogy ennyire digitálisvakon nyomulok. Őrület!

  81. @téglánakgyors: jaja, biztos a pszichés faktoroknak jelentős szerepe van ebben. illetve: valószínűleg objektíve minden ilyen sz_r amit magunkra pakolunk ugyanúgy zavaró (mert azért tényleg csak gumirozott ez a pánt is, tehát ha nem olyan laza, hogy lezuhanjon rögtön a derekamra, akkor azért csak-csak fogja a mellkasom, bár kétségtelen, hogy közel sem annyira, mint egy zsák, ami meg szubjektíve nem zavar egyáltalán), csak aminek a hasznosságában igazán hiszünk, afölött sokkal könnyebben átsiklunk. mondanám, hogy kipróbálom én is ezt a vazelin dolgot, csak félek tőle, ha még azt is kennék alá, akkor csak azért nem a bokámról kéne visszavakarni két lépés után, mert elakadna a közé és a mellkasom közé terebélyesedő hasamban 🙂

  82. @alehunter: ha tényleg ennyire ki tudsz borulni a pulzusmérő övtől, akkor esetleg próbáld meg a pólóba integrált verziót…. ha már úgyis olyan gyönyörű hátad van 😀
    A decathlonban láttam (meg egyéb helyeken is lehet kapni) olyan testhez simulós felsőt (pólót, hosszú újjút), amibe integrálva van az érzékelő, csak rá kell patentolni a jeladót. Ezek valószínűleg kevésbé zavaróak.
    Akartam egy ilyet venni, mert ugye vásárolni jó, de az asszony jelen formámmal nem tartotta szerencsésnek, bár tény, hogy még csak legbelül kockás a hasam, mélyen a zsír alatt 😀
    Egyébként 15-20k felett már nekem is kidörzsöli a bőröm a jeladó alatt…
    Egy ilyen passzentos pólóval jól járhatsz bimbó fronton is.
    Tényleg, ez csak nekem a gyengém vagy nálatok is probléma?
    Ha nem kompressziós pólóban tolom, akkor már 7-8 kili után ég a bimbi veszettül, ha nem ragasztom le leukoplaszttal. 2 éve egy veresi félmaraton alkalmával menet közben elhagytam a bimbitapaszt… éreztem, hogy nagyon ég a mellkasom, nagyon megszenvedtem az utolsó 5-6 kilit… aztán kiderült, hogy a fasza kis pólóm mint egy sajtreszelő felemésztette a bimbóim egy jelentős részét. Belegondolni is rossz….

  83. @rrroka, @téglánakgyors:
    Srácok! Vettem egy fasza kis aonijie batyut, amit Róka bácsi javasolt… tényleg fasza cucc, bár még nem futottam benne. Rögtön adódik is egy számomra megoldhatatlannak tűnő probléma: van a 2 literes vizes zsák meg 2 darab félliteres műcsöcs, ami mind elbaszott műanyag ízű! Hogy lehet ezt kimosni rendesen? Hogy lehet kiszárítani rendesen? Osszátok meg a házipraktikákat légyszi légyszi! Próbáltam kimosni sima vízzel, szódabikarbonás vízzel, ecetes vízzel, ezek keverékével… ordenáré műanyag ízű a lötyi még most is. Gondolom Ti sem szerettek futás közben ilyen vackot inni, hogy oldottátok meg a problémát? Esetleg dobjam ki a picsába az aonijie vizes cuccokat és vegyek valami salomont vagy decathlonost? Amúgy jónak néznek ki csak irtó büdösek, meg ízesek….
    Előre is köszi az életmentő tanácsokat!
    Pacsi!

  84. @anyadnak: Nekem az egyik Salomon softkulacs volt műanyag ízű. Azt mondják, írják, hogy ez öblítés után eltűnik, bár én még mindig érzem valamennyire.

    “TASTE
    Some users may initially notice a plastic-like taste when using any of our products made with TPU. This taste typically subsides over time and can be eliminated by simply squeezing juice from a lemon into the product, filling it with water, and then freezing it. After frozen, remove, thaw, and rinse.”

    Gondolkoztam tisztitótablettán is, nem csak a műanyag szag miatt, hanem mert idővel be fog rohadni a cucc, ez borítékolható.

    hydrapak.com/shop/accessories/bottle-bright

    Ezzel az a baj, hogy idehaza nem láttam, más ilyen típusú tablettát sem találtam. Egyelőre jegeltem a problémát – szóval nagy segítség ez ügyben nem tudok lenni, bocs.

    Viszont úgy gondolom, ha vennél jó drágán Salomont, nagyjából feleslegesen rendelted meg olcsón a kínait- ha nem marad más, inkább a Decathlonost javaslom.

    Az Aoinkínjának van nagyon vicces tisztitó felszerelése amúgy 🙂

    http://www.aonijie.com/en/goods/detail/10089

  85. @anyadnak: BÁCSI???!!! :O ezt miért? :DDD
    én az új cuccot megtöltöm és hagyom pár napig állni benne, az úgy kiveszi általában. lehet citromos vízzel is kipróbálghatod, a lényeg hs zimuláld azt hogy használtad már 10x. 🙂 talán elmúlik.
    tisztításhoz cumisüveg fertőtlenítőt szoktunk használni, meg ebayről van egy ilyen tisztító cucc, mint amit Peti linkelt, azzal szárad.a többi részét nem használtam még.

  86. @téglánakgyors, @rrroka: Srácok, hatalmas figurák vagytok! Köszi az azonnali választ, segítséget! Próbálkozom, aztán jelzek a fejleményekről 🙂
    Közben meg megyek ránézek a Pilisre 😉

  87. Szevasztok!

    Közben kipróbáltam a futóbatyut… alapvetően elég fasza, bár úgy érzem egy kicsit az egész lötyög rajtam, félő, hogy ledörzsöli a bimbómat mint egy ráspoly 😀 Lehet, hogy jobban magamra kellene húznom? Mint egy kötözött sonka?
    @rrroka Te hogy nyomatod? Neked nem mozog egy kicsit sem?
    Közben voltam két apró meg egy nem annyira apró túrán a családdal, kezd nagyon bejönni a terepes vonal, azt hiszem veszek egy decathlonos terep csukát és veretek egy kis szénás kört… Nektek lenne hozzá kedvetek esetleg, vagy nem szerettek tömegben futni? (már ha 3 fő tömeg ugye 😀 ) Bár lehet hülyeség is lenne, mert én egészen biztosan nem tudok úgy vágtázni mint Ti!

    Köszi mindent!

  88. @anyadnak: én elég szorosra húzom, plusz beállítoma csúszkákon, h jó helyen legyenek a pántok. bimbit nem is bántja, pulzuspánttal dörzsöl ki nagyon, akkor is ha vazelinezem alatta, de majd összerázúdunk. 🙂
    nekem van kedvem társaságban futni, de nem hiszem h idén még eljutok futva szénásra, van sok program. most vasárnap megyünk túra módban 6-7 óra közötti célidővel, vagyis tempósan.

  89. @anyadnak: a kötözött sonka a megoldás. Szoktam látni olyan lingő-lengő zsákokat, hogy belesápadok, ha arra gondolok, hogy mit művel majd a bőrrel 10-20, vagy ki tudja hány km alatt.
    A Salomonomat picit lazábbra engedtem a múltkor, mert jól megpakoltam uszodába menet, aztán véletlenül úgy hagytam a következő futáson is. Utána zuhanyzás közben éreztem, hogy rendesen ég a hátam picit feljebb a derekamtól, ahová viszont már nem ér le a puttony: ahogy mozgott a zsák, azzal mozgott a póló is rajtam a zsákhoz szorítva. Érezni is, ahogy hegesedik a bőröm, pedig nem kapott meg azért nagyon. Egy ennél durvább dörzsőlődés simán vérzésig leszed mindent.

    Nekem most inkább a siófoki félmaraton van tervben, arra tolom a “felkészülést”, nemh hiszem, hogy a Szénásra ráfordulnék még egyszer idén.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.