A szembenézés ideje

 76 

Szűkül a gyomrom. Ha rágondolok, ha előveszem a tempókalkulátort, ha visszaemlékezem, beindul a paraszimpatikus idegrendszer, mocorgok, izgulok, nem tudom hideg fejjel végiggondolni, lezongorázni az egyes verziókat, nem tudok tervet építeni, mindent átvesz az érzelem.

Nevezhetek bárhová, lehetnek bármilyen valóságtól elrugaszkodott céljaim, elképzeléseim, álmodozhatok amennyit csak akarok, az igazság, a tények nem változnak. Siófok a fundamentum.

Magamban még mindig azzal a sráccal versenyzem, aki először vett futócipőt, aki még a Lidlből vett rövidnadrágban állt a rajthoz, és nem a nosztalgia miatt, hanem azért mert nem haladtam meg őt.

Mindent az ő szemén keresztül látok, az ő mértékegységeivel számolok, amikor megítélek …

Olvass tovább!

Schwanheimer Industriekleber

 30 

Még amikor fiatal futó voltam, és gyanúltanul szaladgáltam Dél-Buda még felfedezetlen prérijein, találkoztam először a mellkaspánt betegség félelmetes, futás- és örömzabáló jelenségével. Ijesztő szörny ez a betegség, legalább annyira mint egy bokatörés, vagy egy Achilles-ín gyulladás.

Nincs pánt, nincs futás. Ennyi.

A hőskorban még Polar pánttal használtuk a Garmin jeladót, ha a Garmin pánt hülyeségeket kezdett mérni (fogalmam nincs miért írom ezt többes számban, bár tény, hogy nem magamtól találtam ki), mert az öv és a jeladó nem képezett elválaszthatatlan egységet.

Az újkorban nemhogy a pánt és neadjisten óra nélkül futók vágtathattak már csak az arra kijelölt rezervátumokban, hanem …

Olvass tovább!