Lungomare

 42 

Anna általában úgy szokta kezdeni, hogy “mintha érezném kicsit a torkom”. Ennyi idő utan már sejthetném, hogy neki nem lesz semmi baja (képtelen igazából, jó alaposan lebetegedni, gyűlölöm érte, nem vitás), én viszont legkésőbb három nap múlva lázasan fetrengek égre emelt kezekkel, hogy “miért én, MIÉRT ÉN??!”

Szedtem mindent szart a TERV beindulása óta, nem is a betegségtől való félelmem miatt, sokkal inkább azért, mert nemhogy nem sikerült idővel felpörögni az edzésekre, de a hetek alatt egyre erőtlenebbnek éreztem magam. Talán nem is lett volna nagyobb baj a torkommal, de a munkahelyi büfében sikerült valami olyan élőlényt kitenyészteni, ami …

Olvass tovább!

Csomagolásügyi kérdések

 45 

Nagyüzemben megy a nyári uborkaszezon (kovászos, mindig a kovászos). Míg mások az év első szezonját agyonversenyezték, hogy aztán meg nyáron agyonversenyzés mellett még agyon is triatlonozzák magukat, addig én összesen két eseményen szopattam magam összesen: egyszer a távolsággal, egyszer a szinttel – és hát magamat túl nem vállalás után sem csinálok semmi látványosat.

Hogy idén valamennyire kerek legyen a kép, a második szezonban az időre fogok utazni. A nem túlzásba vitt tavaszi szereplés és a még meg nem történt őszi fellépések között alapvetően csak a felkészülés zajlik. Illetve mostanában inkább a csak az annak hívott tologatás, halogatás mert ezer …

Olvass tovább!