Running dynamics

 49 

Az egész a Zsófi-sziklákkal kezdődött. Magamban mindig így hívom ezt a sorrentós helyet ott, Budaörs felett, mert ő volt az aki teljesen rákondicionált a helyszínre, hogy állandóan ott runbébizett fényképezőgépek előtt. Persze a neve, mármint az általánosan ismert neve volt a hívószó. Valószínűleg hatalmas hiba volt augusztusban Nápoly környékére kempinges-autós nyaralást szervezni, de mindig túltolom, az egész világot látni akarom, minden évben. Hülyeség volt.

Akárhogy is, a Sorrentói-félsziget, az Amalfi-part nem az földrajzi képződmény, amit valaha is elfelejtesz. A Sorrentói-félsziget hererogyasztóan kibaszott epikus látnivaló, főleg, ha ki tudja hány óra vezetés után félreállsz a lefelé vezető szerpentinen, kimész a …

Olvass tovább!

Nemmaratonfüred

 40 

Ez volt az első verseny, amit lemondtam, és ha nem írnám meg, meg sem történt volna, és ha nem írsz, pár hét alatt már nincs is kedved írni, és nem is kell, nem kell elmondani, nem kell beszámolni róla, csak ülni itt a kanapén és csak hagyni elmenni.

Valami ilyen lehet a nemfutás mechanizmusa is, hogy valahol elkezdődik, és egyszerűen csak nem kell odanézni, csak élni tudatból, hogy minden ami körülötted van, az fut,  így igazából még te is futsz és csak mindent így hagyni.

Ez a kis fasz különben nem a válladon ül, nem ül az sehol sem, …

Olvass tovább!