Feltámadni csak misztikusan lehet. Kell, hogy legyen benne egy jókora adag csodafaktor, másképpen nem is lehetséges, hiszen maguk a számok is felfoghatatlanok, az egész történetről ordít, hogy óbazmeg. És csak kevesen jutnak be a kapun, a legtöbben nem, el sem indulnak. De az elindulók is. Szenvednek, sírnak, fájnak, sérülnek, és végül elbuknak.
Mert feltámadás nélkül nem lehet beérni. Olvasom ezeket a csodákat, hogy megrázzák magukat. Túllendülnek. Átbuknak. Azon gondolkozom, hogy mi a faszom lehet ez, ez a feltámadás? Főleg akkor gondolkozom ezen, amikor Danira nézek, hogy végülis, mit lehet tenni egy majd 90 kilós, a világ összes akarat(osság)ával rendelkező, izzadó, …
Olvass tovább!