nemmaratonman

 204 ,  1 

Mintha hirtelen tíz évet lapoztunk volna bölcsességben. Semmi, de úgy komplett egészében egyáltalán semmi nem úgy sikerült a bécsi hétvégén, ahogy azt megálmodtuk, de egy gramm súly nem húzza mégsem a lelkemet. Mintha hirtelen tíz évet öregedtem volna, kristálytisztán látom, hogy mit sem számít, és egészen megengedőn eresztem el az eredményeket, a sajátot is, a közöseket is. Együtt voltunk két napot és nagyon jó volt.

Szombaton eleve későn keltünk, mert végre ájultan aludtunk, hogy Krumplit már pénteken levittük Anna szüleihez. Elment a fél nap, mire megérkeztünk Bécsbe. Otthon hagytuk a beváltott eurót (Anna hagyta otthon, ő váltotta, és …

Olvass tovább!

 296 

Tulajdonképpen menetrendszerűen történt, akár tudhattam is volna előre, de idén reménykedtem, olyan szépen megúsztam egészen decemberig. A mindennapok átvették az irányítást, húztam, toltam, módosítottam a futásokat az edzéstervben  – és ugyan, amit leadtam, jó volt – de ez mindig rossz előjel. Ha összecsapnak a hullámok, ha összejön minden, annak előbb-utóbb kiesés a vége.

Tavaly ősszel nagyjából két hónapon keresztül voltam valamilyen szinten (inkább erősebben) megfázva. Krumpli gyűjtött, hazahozott, és lelkesen megosztott mindent, amit talált. Idén ő is, és én is sokkal keményebbek voltunk (csak leveleket és ágakat hozott haza, de azt nagyüzemben) de örökké nem lehet ezt húzni. A …

Olvass tovább!