Nem is tudom, hogy jött rám az ijedtség, hogy milyen régen futottam hosszút. Nekem hosszút. De valahogy egyszer csak ott volt, hogy basszus, tízek, tízek, tízek, hát valami nagyon elfelejtődött. Danival való önmeghajtásomon kívül tényleg nem tudom fejből, hogy mikor futottam félmaratont. Veszekszem ugyan ezekkel a dél-budai dombokkal, sok az emelkedő, de tény, hogy az örökké lesben álló lustaság kényelmesen elnyomta a nem létező igényt a hosszútávok teljesítésére.
(Ja, megvan, Pakson futottam 22-t, ööö, májusban. Azt hiszem.)
Szóval múlt péntekre felszívtam magam, nekiindultam. Tudtam, hogy régen futottam ilyet, tudtam, hogy hegyet másztam a héten, tudtam hogy irgalmatlanul meleg van, és …
Olvass tovább!