Nemmaratonman tudja milyen a jó futás utáni mosás – vagy nem fél megkérdezni.

 114 

Nem, nem. Ez most nem a milliószor széjjelrágott hogy-mossuk-a-futócuccot csont, mert annak már mindannyian jól ismerjük a két végét, hogy valaki nem mossa, csak szárítja, a másik felesége meg ecettel csírátlanítja.

Nem, ez egy olyan kérdés, ami évek óta rág téged is belülről, mert legkésőbb, akkor, amikor megnéztél már negyven Salomon videót, meg egyéb óriásultrakultuszverseny teasert, és nem tudtál nemet mondani a mitájékunkbeli kis szarvasos, kamionos satyira, felmerült benned, hogy okés, hogy sildessatyiban futok, de most bazmeg beletegyem a mosógépbe, vagy ne tegyem? És már legalább ötször belebaszarintottad, mert nemhogy kézzel mosni, de még nyújtani is fáradt slash lusta …

Olvass tovább!

Extensor digitorum brevis – a rövid lábujjakat feszítő izom

 37 

Várakozás. A legnehezebb sportág. Emlékszem gyerekkoromban mennyire lehetetlen feladatok elé állítottak a naptárak, a hetek, napok, órák. Várni kellett ajándékra, utazásra, strandra, a szünidő végére ceglédi nagyanyám kertjében – mire újra hazamehetek. Dolgokat kellett tenni addig, túl kellett esni egy csomó elviselhetetlen kerülőúton, a célhoz egyedül az eltelt idővel közelebb vivő muszájokon. És a várakozás mindig csak ismétlődött, én egyre türelmetlenebb voltam, a tét egyre nagyobb lett, a legóból és autópályából szerelem lett, a szerelemből szex lett, a szexből szerelem lett, a szerelemből elhagyás lett, az elmúlásból szerelem lett, és mindig lehetetlenül sokat kellett várni, hónapokat pillanatokért, megnyugvásokért, várni …

Olvass tovább!