Ha egy legjellemzőbb momentumot kellene kiragadnom a Hányszor elmúlt már, de újra vár a balatoni nyár 3-ból, akkor ez lenne az, amikor Dani leparkoltatott a sínek melletti utca árokszélére. Ott oldottunk meg mindent, ki villantott, ki törölközővel takarta magát, alufoliából haraptuk az otthoni szendvicset és alapvetően pont úgy néztünk ki, mint rendszerváltás után az első magyarok, úton Jezolóba, az osztrák autópálya pihenőben, amikor kamion mögé guggoltak, mert drágállták, hogy schillingért kell szarni.
Dani még nagyjából a boxert húzta le magáról, amikor én rájöttem, hogy annyira nem készültem, hogy még körmöt sem vágtam, de hálistennek nálam volt a MOL kuponos, svájci …
Olvass tovább!
Vendégségben élni, szerelőkre vigyázni, melóban agyat és ideget döngetni nincs jó hatással se a futásra, se az alkoholnemfogyasztási szokásaimra.