Szerző: téglánakgyors

Néha még velem is előfordul, hogy inkább a futásra koncentrálok, semmint az azt körülvevő iparági termékekre, ezt a hibát szeretném itt, utólag orvosolni az Ultrabalatont illetően.

Garmin Forerunner 955 Solar.

Azt hiszem a 955 egy meglehetősen népszerű óra lett (napelemmel, meg anélkül is), talán még az OLED kijelzős testvére, a 965 is kevéssé vet rá árnyékot. És ez joggal van így, szuper óra lett, benne van a high end felől a Fenix vonal színe-java, és nem kerül négyszázezer forintba. Most már ott tartunk,  hogy  Garmin hívőként már a kétszázikszezer forintos órának is örülünk – de nem ez a lényeg.

Az …

Olvass tovább!

Valahol a húszas éveimnek nem a legelejét éltem már – még mindig Fehérváron -, amikor végleg elfogyott körülöttem a levegő. Testvérem világra hozta első gyermekét, már hatan voltunk a lakótelepi lakásban, a szüleim, testvérem, a férje, és a legújabb jövevény. Elfogyott a tér, elfogyott az idő, elfogyott anyám és apám, és tudtam, hogy most rajtam a sor. El kellett költöznöm valahogy otthonról, az élet már nem csak a sarkon lopakodott, rám rúgta az ajtót, és senki nem állt közé és közém. És én iszonyatosan féltem, féltem, és féltem.

Otthon laktam, húztam a diplomát, fusimelókból szereztem pénzt a hétvégékre, azt sem …

Olvass tovább!

“A futócipők iPhone-ja.”

“Egyszer mindenki átesik azon, hogy kipróbál egy Hokát”.

Ezeket a találó mondatokat Kilfish írta -tudtán kívűl azokban a kritikus pillanatok egyikében, amikor rettenesen szeretnéd, hogy meggyőzzenek, mert egyébként, ha rajtad múlna, abban a szent pillanatban úgy hajítanád ki a Cliftont az ablakon, hogy a talpa nem érné a földet.

A Hoka Clifton 8 sorsa nem csak Kilfishen, hanem három másik interjúalanyon is múlt. Általánosságban elmondható, hogy csodálkoztak, mennyit szenvedek vele és megerősítettek abban, hogy az alacsony drop jobb és megszokható. Ebből a megszokható volt az a jelentéstartalom, ami felhergelt annyira agyilag, hogy ha nekik is ment, akkor …

Olvass tovább!

Oké, erről most tényleg senki nem beszél? Nyilvánosan? Pedig én még azt is megtettem, amit igazán nem szoktam: benéztem aTerepfutás.hu csoportba, és visszaolvastam, jó sokat. De semmi.

A legnagyobb problémám az, hogy egyáltalán ki fogja megírni, ha egyszer Simonyi Balázs is érintett? Március vége óta szerintem a legújabbkori, magyar futótörténelem második legkomolyabb nyilvános üzengetése zajlik (Balázs feldolgozása az elsőről itt és itt érhető el, a triatlonos gyilkolásokat pedig nem számolom ide), de mindenképpen a legrejtélyesebb, mert ebben még a bazmegolást vagy a kurvaanyázást (szinkron kérdése) is úgy lehet csak visszafejteni, hogy meg kell nézni hozzá egy hat perces Youtube videót …

Olvass tovább!

Mintha hirtelen tíz évet lapoztunk volna bölcsességben. Semmi, de úgy komplett egészében egyáltalán semmi nem úgy sikerült a bécsi hétvégén, ahogy azt megálmodtuk, de egy gramm súly nem húzza mégsem a lelkemet. Mintha hirtelen tíz évet öregedtem volna, kristálytisztán látom, hogy mit sem számít, és egészen megengedőn eresztem el az eredményeket, a sajátot is, a közöseket is. Együtt voltunk két napot és nagyon jó volt.

Szombaton eleve későn keltünk, mert végre ájultan aludtunk, hogy Krumplit már pénteken levittük Anna szüleihez. Elment a fél nap, mire megérkeztünk Bécsbe. Otthon hagytuk a beváltott eurót (Anna hagyta otthon, ő váltotta, és nála is …

Olvass tovább!