Szmog és úszás helyett

 34 ,  1 

Az elmúlt napokban végtelen elégedettséggel dőltem, hátra, mert végre nem kellett mennem futni, mert végre kiderült, hogy nem csak az én mániám ez a kurva szmog, hanem tényleg létezik, más is nézi a vörösödő Időkép térképet, cikkezik róla az online sajtó, sőt, más bloggerek is megemlítik, és menekülnek előle.

Amúgy hihetetlenül feszélyez, mert akut slejmköpés miatt kb 28 km gyűlt össze ebben a hónapban addig, amíg megérkezett a szmog. Vasárnap még ki tudtam menni Csillebércre, ami valami rettenetesen megdobta a lelkesedésemet, mert hát ez egy magamfajta csöves utcafutónak egészen fenomenális élmény hóban, terepen füleket hátracsapva loholni. Találkoztam a kisvasúttal, más futókkal, láb közé szagolt egy sereg poráznélküli, vigyorgó kutya, és a végén olyan picsamód eltévedtem a Konkoly-Thegéről való letérés után harminc centiméterrel, hogy vagy egy kilométert kúsztam a Tatárvirág utcáig, ami egyébként gyakorlatilag nem utca, hanem erdőben élő, városi autófetisiszta remeték függőlegesen szerveződő közössége.

 

photo_2017_01_21_10_30_52_1.jpg

 

 

Hét közben már nem tudom őket meglátogatni, valahol a kerületben kellene futnom, de egyszerűen nem vagyok hajlandó ezt tenni magammal. Látok ugyan néhány embert a városban futni, de őszintén nem értem őket. 200-400%-os büdösben ez egyszerűen maga a kontraproduktivitás.

Az elmúlt napokban tehát életemben először az lett, amit Kilfish kommentált be egyszer az uszodáról, hogy amikor nem tudsz kimenni, akkor kiváló helyettesítő lesz. Az lett. Erről természetesen nem fogok írni, mert egyrészt halál unalmas lenne, másrészt szarabbul megy, mint a futás. A végeredmény meg ugyanaz: nedves leszek mindkettőtől. Az uszodában az úszásnál sokkal érdekesebb dolgok is vannak. Lássuk ezeket:

1. A  Zseb-gate

Az első, amiről nagyon fontos beszélnünk, ha (minden másról, csak) az úszásról (nem) beszélünk, az a Zseb-gate. Higgyétek el, ez legalább akkora probléma az úszásban is, mint a futásban. Nem a telefont, vagy zsepit, vagy a fejlámpát akarod magaddal vinni  a vízbe, de ugyanúgy fogalmad nincs arról, hogy hova a fenébe tedd az öltözőszekrény kulcsot. A törölközőt köré csavarni nem menő, és főleg én körübelül hatszor hagynám el két óra alatt, ha nem lopnák el előtte. Persze a gatyamadzagra kötni mindig opció, oda is kötöm, csak a szintén két óra alatt az elhagyásfóbiám miatt nem hatszor, de tizenhatszor nézem meg, hogy ott van-e. Képzeljétek el a mozdulatot, és adjatok igazat abban, hogy rendszeresen ágyéktájon maszatolni akkor, amikor melletted éppen megdől az egy pályán tartozkodó 18 év alatti gyermeknépsűrűség világrekordja, nos, nem annyira komfortos tevékenység.

Ebben az országban jelen pillanatban ugyanis minden gyerek vagy szinkronúszó, vagy Hosszú Katinka akar lenni, aminél jobb perspektívát én sem tudok hirtelen mondani. Tehát ezzel nincs is baj, de még mindig nem tudom, hogy zseb híjján hova tegyem a kulcsom, miután minden hacuka surlódásmentes cápát vagy ironladyt akar belőled csinálni.

Véleményem szerint ez egy piaci rés, érdekldőve és mindenekelőtt türelmetlenül várom a TRAIL úszónadrágok érkezését.

Természetesen az is kiváló megoldás lenne, hogy mint minden más fürdőben, a budaörsiben is bevezetnék a csuklón hordható, órazáras rendszert, mert ugyan ott van a csuklókonkon a kérdéses darab, de jelen pillanatban egyetlen funkciója, hogy megkülönböztesse egymástól a wellnes részlegbe legálisan, felárért, és főleg elegánsan érkezőket, a magyar vándor módjára, a forgóakadály felett, vagy alatt átjutóktól.

A társadalmi rétegződés mindenhol jelen van.

2. Az öltöző

Az öltözőnek azon kívűl, amire nyilvánvalóan való, két fontos funkciója van. Az első, hogy segítségével el tudod helyezni magadat az x, z, y és ki tudja milyen generációk mentén, mert mint tudjuk, nem az élettani kor számít, hanem, hogy mennyi vagy igazából. Ez is nehéz kérdés, én néha öregnek, néha fiatalnak érzem magam, nagyon sokszor meg csak dolgozom. A robotok örökké élnek. Viszont empirikus megfigyelésem szerint az öltözőkben végrehajtható AZ ultimate teszt valódi korod meghatározására. Legalábbis a férfiak esetében. Hogy a nők, mit csinálnak két órán keresztül odabennt, azt nem tudom, de a férfiak ezt, vagy azt. És ettől, vagy attól függően vagy fiatal vagy, vagy öreg, ez ilyen egyszerű. Mutatom:

 

7.png

 

Ha esetleg a második csapatba tartozol, ám nem vagy elégedett az eredménnyel, ne keseredj el, azonnal rátérünk a második funkcióra. Lehet, hogy nálad nem az öregséget jelzi a nyitott kommunikációra való hajlandóság. 

A második funkció azt mutatja meg, hogy te a férfiak között a Ryan Gossling-csoportba tartozol-e, vagy esetleg Steve Carell-félékhez? Más szavakkal Alfa vagy, vagy Béta vagy? 

 

ryan-gosling-locker-room.jpg

 

3: Pszichológiai harcászat

A kommunikációs hadviselés a magyar amatőr sportban, avagy a finisherizmus – ha most írnám a diplomámat ezer százalékosan biztos vagyok benne, hogy ez lenne a címe. 

Az uszodában viszonylag kevesen nyilvánítják ki önnön kiafaszagyerekségüket pólóval, de a triatlonisták egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kevés olyan élethelyzet van, amikor ők nem tudják a tudomásodra hozni, hogy én iron, te senki. Na, hát a víz ráadásul az első, a második, vagy a harmadik lételemük, természetes, hogy mindannyiuknak van legalább egy fehér, Extreme Manes, szilikonos kotonsatyija. Ez a  lelki hadviselés része, ha egy ilyen emberrel találkozol, és  a sapka miatt nem mész át eleve másik sávba, úgy biztos lehetsz abban, hogy minden második hosszon nem csak bevág eléd az ember, de ha elég óvatlan vagy, előfordulhat, hogy a fordulókor szemfenéken basz a sarkával. Azok alapján, amiket eddig a triatlonos úszásról hallottam, ezt bizonyára csak a lemminges hangulat kedvéért teszik.

Vannak azonban ennél szofisztikáltabb, rejtőzködősebb triatlonosok is a medencében. Egy idő után gyanúsá váltak a Zoot felszerelést viselő, valóban úszni tudó egyedek. Úgy gondoltam, hogy ennek a márkának valami nagyon jónak kell lennie, ha ilyen hetykén viselik ezeket a Zoot szerkókat. És igazam lett. A Zoot egy király triatlonos márka, de annál biztos, hogy sokkal jobb sztorija van, mint amennyire király. Elég csak az első blokkot elolvasni: “How did Zoot Sports get its name?”

Külön érdekes, hogy amennyiben rákeresünk Crystal Nylin nevére, akkor ez az oldal jön szembe, ezekkel a nem túl eredeti festményekkel.

crystal_nylin.png

 

Majd gyanakodni kezd az ember, mert mégiscsak Hawaii – Hawaii, és ha a Biography lapott húzzuk be, akkor bizony kiderül, hogy ennek a kedves, hippi néninek bizony vastagon köze van a legtesztoszterontúltengésesebb sportághoz. Nem is akármilyen. A hölgynek nem egy hétköznapi élete van.

Én részemről arénás vagyok. Természetesen a legyegyszerűbb beszerzési forrás a Decathlon lett volna, de pár hónapja, hogy a keresztfiamnak kellett úszószemüveget vennem, nem vágtam magam hanyatt a kínálattól. Aztán nyáron pár napig a MOL arénás cuccokat kergettük, aminek az lett a vége, hogy két sapkán kívül nem kaptunk semmit. Végül elmentünk Annával a Mammutban lévő boltjukba, és sokkal több pénzt hagytunk ott, mintha a Decathlonba mentünk volna, az igaz, viszont legalább annyi segítségét kaptunk, mint amennyit régen pont ott kaptam, a legeslegelső futócipőm kiválasztásakor. Azóta ez a feature eléggé megkopott arrafele. Fél óráig cuppantattuk a szemüvegeket és legalább olyan szűk gatyát vettem az eladó hölgy tanácsára, mint egy 14 éves kamasz a New Yorkerben. Azt mondta, hogy vízben egy-két számot tágul a nadrág. Vagy én megyek össze a stratégiai helyeken. Három kilométer után legalábbis tuti, hogy iszonyú éhesen megyek haza egyelőre.

 

fireshot_capture_8_garmin_connect_https_connect_garmin_com_modern_activity_1541142829.png

8 hozzászólás “Szmog és úszás helyett” bejegyzéshez

  1. Kulcs: én is régen gatyamazdagra fűztem és volt nálam is para időnként, hogy megvan-e még, de most már valamelyik futóversenyen kapott tornazsákban viszem ki a cuccaimat, azokat a dolgokat amik úszáshoz kellenek a rajtkő mellé pakolom, a zsákban meg otthagyom a kulcsot. Annyira nem tartok tőle hogy ellopják, mert a Hajósban meg Császárban úgy sem abba a szekrénybe pakolok ami szám a kulcson van, maximum abban az esetben tudnának kirabolni, ha kifigyelnék hogy hová öltözöm és úgy nyúlnák le a kulcsot amíg úszom. Akkor már nagyobb veszély, hogy feltörjék a szekrényt, ilyen azért minden évben elő szokott fordulni, én éppen ezért nem legbelül a falnál, hanem legkívül a közlekedő folyosó mentén szoktam öltözni, azokra a szekrényekre sokkal jobban rá lehet látni már messzebbről is, így ott nehezebb lehet a feltörők dolga.

    Triatlon: Hajósban is rengeteg triatlon sapkás ember úszik, de engem annyira nem frusztrálnak, nem úsznak ám mind annyira jól, legtöbbjük pont azért is edz, mert hiányosságaik vannak úszásban. Viszont vannak tízen-, vagy alig huszonévesnek kinéző vékony lányok, akik csak a bemelegítésük alatt úgy húznak el mellettem a szomszédos sávban amikor én meg a legerősebb hosszaimat nyomom, hogy a víz alatt odapillantva rájuk látszólag holt lazán, minden erőlködés nélkül, kényelmesen tempóznak csak, és ez valószínűleg náluk szó szerint így is van, aztán csak utána jön a megdolgozósabb edzésmunka. Ők szerintem nem triatlonosok, hanem úszók, tőlük lehet szerintem igazán tanulni, triatlonosoknál sokaknál az úszás csak egy kikerülhetetlen kényelmetlenség, vagy legalább is a leggyengébb rész.

  2. @Kilfish: ez részemről természetesen egy nagyon kisarkított, nem túl komolyan veendő vélemény, a valóságban tényleg igyekszem kikerülni, vagy legalábbis tudatosan kezelni magamban az előítéleimet.

    Ezt észben tartva: a nagyon jó úszok általában csendesebbek a metakommunikációjukban is, az Extreme Man satyi meg a többi körítés az nekem már egy “hangos” kommunikáció, és azért előfordul, hogy társul hozzá egy alfa-szerű viselkedés.

    Ők is jobban úsznak mint én, a közönség 80%-a jobban úszik mint én, nem erről van szó. Az frusztrál, amikor letolnak engem is, meg azt a max plusz egy pályán lévő másik embert is.

    Imádom figyelni a jó úszókat, de valahogy pont amiatt nehéz leolvasnom bármit is róluk, amit írtál. Néha, amikor egymás mellé kerülök velük, próbálom lemásolni a mozdulatot, a tempót, a mélységet, a légzés koreográfiáját, hogy lássam hol maradok el, de áhh.. pillanatok alatt összeadódnak a centiméterek, vagy az ő monoton lazaságuk, nekem a teljes erőbedobást jelenti. Olvasgattam, amit küldtél, néztem videókat, és morzsolgatom magamban az edzőhöz való járást is. Talán tavasszal, ha találok jó időpontban oktatást.

    A szekrények teljesen külön vannak, és a szekrényekhez kapott lakatokat sok esetben simán ki lehet nyitni egy másik lakatkulccsal. Az értékeket le lehet adni a pénztárnál egy biztonsági őrnek, aki elteszi egy fakbba azt bezárja és ad egy újabb kulcsot…

    A számzáras lakat lesz a megoldás.

  3. kulcs: Érden a Tanuszodában én az összes cuccomat (cipő, kabát, minden) beteszem a nagy táskámba és azt adom le már megszokott módon a pult alá (én szoktam betenni, ezzel sem fárasztom a néniket). Ergo így nincs kulcs, nincs biléta. Nincs mit elhagyni. Csak a törülközőz, tisztálkozót, szemüveget és a fehér ironman-es (!!! 😉 :D) sapkát viszem fel.

    triatlon: úgy van, ahogy Kilfish mondja, a “triatlonosok” nagy része rohadtul nem tud úszni, mármint gyorsban rendesen nem. Viszont ez az egy, a már feljebb említett sapkám van csak, ami nem kirívó (nem úgy, mint az 5i50-es sityakok), és jó úszáshoz és nem hálós, mint a néniknek, ezért is hordom azt.
    azt viszont megfigyeltem, hogy mellém elég ritkán jönnek be a sávba, de ez szerintem nem elsősorban a sapkámnak tudható be, hanem mert folyamatosan, megállás nélkül hosszan úszom gyorsban. Ez pedig Érden ebben az uszodában, abban az idősávban, amikor én is ott vagyok (az úszók reggel 6-tól vannak 1-2 órát) szokatlan. Mondjuk leginkább üres szokott lenni a medence és egy-egy sávban ritkán úsznak 2-nél többen, de ha voltak már többen, akkor előfordult, hogy inkább 3-an baszakodtak, minthogy bejött volna mellém az illető.

  4. ja és még egy dolog, hogy én annak ellenére nem hívom magam triatlonosnak (és erre kényesen ügyelek is), hogy indultam már triatlon versenyen.

  5. @téglánakgyors: Tudom én, hogy kisarkítva írsz sokszor, ezért is szórakoztató olvasni az írásaidat.
    Versenyen kapott triatlonos úszósapka nekem olyan mint a futóversenyeken kapott póló, azokban is sokan edzenek, sokan csak azért hogy elhasználják és ne kelljen pluszban költeni rá, sokan meg büszkék is rá, amivel nekem nincsen bajom.
    Ha valaki agresszívan, leszorítósan úszik az nem jó akármilyen sapka is van rajta, de én a Hajósban pont azt vettem észre, hogy akik jól tudnak úszni, azok normálisan is viselkednek a medencében. Szerintem 2 külön dolog az agresszíven úszás meg a határozottan, én pl. ha többen vagyunk egy sávban és előznöm kell, de közben úszik szemből is valaki a sáv másik oldalán, gond nélkül hozzálátok az előzésnek mert egy sávban 3 ember simán elfér párhuzamosan egymás mellett, de lehet hogy akit előzök annak kisebb a vízbiztonsága és nagyon szélesen úszik, és ezért úgy érzi, hogy én leszorítom őt mert túl közel kerülök melléje, pedig nagyon ügyelek rá, hogy csak akkor térjek vissza a jobb oldalra amikor már biztos előtte van az egész testem a lábfejeimet is beleszámítva. Ha nincsenek túl sokan a medencében és úgy jön ki, hogy csak ketten vagytok egy sávban, akkor érdemes megbeszélni a másik akár ismeretlen emberrel is, hogy amíg nem jön be harmadik ember, addig a körözgetés helyett inkább felezzetek sávot, egyikötök a jobb, másikotok a bal oldalon marad végig és akkor biztos nincsen leszorítás meg egymás kerülgetése a fordulóknál. Egyébként ebben is azt vettem észre, hogy a gyakorlott, jó úszók szívesen csinálják így, és a hétvégi kocaúszók között vannak azok akik inkább húzzák a szájukat erre mondván, hogy ők a kőrözgetést szokták meg és nem szeretnének máshogyan úszni. A Hajósban sokan úsznak így, amikor egyedül vagyok a sávban olyankor is sokszor megmaradok csak az egyik oldalon és amikor bejön hozzám új ember, ő a legtöbb esetben megbeszélés nélkül, automatikusan marad a másik oldalon.

  6. @snatch_: TUTI A SAPKÁD MIATT VAN!!!! 😀

    @Kilfish: jah, nem akartam szájbarágós lenni, csak ez mindig ilyen belső huzavona, hogy elég-e, hogy tisztelem annyira az olvasókat, hogy feltételezem róluk, hogy mindenki érti, vagy jobb leírni néha, hogy baszki, csak komolyan ne vegyetek.

    Nekem a hajóvonták találkozása egyébként necces, valóban, de megértem és igyekszem is ilyenkor ráúszni a kötélre, hogy elférjünk hárman. De amikor már a fordulónál is megtörténik, hogy indulnék az újabb hossznak, és bevág elém bukóval, mert az még muszáj, mert az ő ritmusa fontos, az enyém meg le van szarva, na akkor fut át a fejemen az agyfasz, hogy bokáját fogom rögtön.

    Persze az is lehet, hogy nem értem még az uszodaetikát.

    A forgás helyetti egymás mellettizésre már rögtön az első alkalommal megtanítottak. A csávó megvárta míg a kőhöz érek, megkérdezte, hogy felosztjuk-e a pályát, azt ennyi volt, korrekt. Azóta automatikusan csinálom, néha én kérdem, néha nekem jelzik, és iszonyú bennfentesnek érzem magam tőle 🙂

  7. @téglánakgyors: Néhány drilltől eltekintve én is mindig bukóval fordulok, de próbálok vigyázni, hogy más elé ne vágjak be. Mondjuk azt nem szeretem, amikor látom, hogy ott pihen a sáv végén és amikor oda érek, pont előttem indul el lassabban úszva nálam. Ilyenkor szerintem azért még pihenhetne plusz 2 mp-et. Még régen amikor csak tanulgattam a bukófordulót és nem ment annyira flottul, a sáv végén egy lány/nő pihent, szerencsére háttal volt, így a félresikerült bukóm miatt nem hasba rugtam, hanem csak szimplán a fenekéről rugaszkodtam el. Azóta nagyon ügyelek, ha kicsit is szűkebb a hely, akkor inkább csak simán fordulok úgy, mint a legtöbben.

  8. a ki nem mondott uszodai etikett fontos szabálya:
    ha én szállok be sávba egy már úszó mellé, akkor megvárom, amíg visszaér és tudok vele 2 szót váltani, nem pedig seggfej módjára elkezdek vele szemben úszni…
    és én még találkozom néha ilyennel, szerencsére ritkán, mert mellém nem mernek beszállni 😀
    pedig látszik rajtam, hogy béna amatőr vagyok, mert még bukózni sem tudok. én öreg módjára fordulok 😀
    és ja, két fő esetén tök felesleges a körözgetés. egymás mellett kell úszni és kész. a körözgetés vége úgy is az lesz, hogy valaki valakit utolér…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük