The island and the running track

 137 ,  1 

Miközben adtam egy hetet a combtövemnek, oldalam meghúzásának, és a tüdőm náthától a gusztustalan zöld izéktől való megtisztulásának, észrevettem, hogy lemaradtam arról, hogy DC Rainmaker Budapesten járt. Azt egy futásnak szentelt blogon nem fogom elmagyarázni, hogy ki ő, annyi egyéb esetben tudok még magamból hülyét csinálni.

A késői eszmélésnek legalább annyi előnye van, hogy most be tudom tenni, mert pont milyen aktuális itt, hogy megnézte “the island”-et, és egy rossz szava nem volt  “the running track”-re.

Azt viszont elmondom, hogy egyébként kifejezetten szeretem olvasni a orosz családregény hosszúságú tesztelés-orgazmusai mellett a versenybeszámolós, utazós irásait, párizsi egoblogját is. Egyszerű nyelvezettel (még számomra is érthetően), visszafogott poénokkal, logikus magyarázatokkal ír. Mindezek és talán az angol nyelv miatt az egésznek – neki – van egy igen komoly felüdülésként ható pozitív energiája, életszemlélete.

 

g0677803_thumb.jpg

2 hozzászólás “The island and the running track” bejegyzéshez

  1. “van egy igen komoly felüdülésként ható pozitív energiája, életszemlélete.” – igen, pont ez az, ami engem is megfogott. El sem tudom mondani, mennyire üdítő változatosság olyat olvasni, hogy Magyarországon valami (sőt: az ő turista-univerzumukon belül minden) szép és jó is lehet. Felületes, egy hétvége alapján nem is lehet másmilyen, de talán nekünk sem ártana egy kicsit több felületesség ha ettől pozitívabbak leszünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.