The island and the running track

Loading

Miközben adtam egy hetet a combtövemnek, oldalam meghúzásának, és a tüdőm náthától a gusztustalan zöld izéktől való megtisztulásának, észrevettem, hogy lemaradtam arról, hogy DC Rainmaker Budapesten járt. Azt egy futásnak szentelt blogon nem fogom elmagyarázni, hogy ki ő, annyi egyéb esetben tudok még magamból hülyét csinálni.

A késői eszmélésnek legalább annyi előnye van, hogy most be tudom tenni, mert pont milyen aktuális itt, hogy megnézte „the island”-et, és egy rossz szava nem volt  „the running track”-re.

Azt viszont elmondom, hogy egyébként kifejezetten szeretem olvasni a orosz családregény hosszúságú tesztelés-orgazmusai mellett a versenybeszámolós, utazós irásait, párizsi egoblogját is. Egyszerű nyelvezettel … Olvass tovább!

A sziget

Loading

A karácsonyi futásnál nagyobb álhős közhely ki van zárva, hogy létezzen. Le a bejglivel, le a kilókkal, le a pontyokkal, mindennel le, mert eléggé faszagyerekek vagyunk. Nem vitás, hogy megcsináltam én is a kötelező facebook posztot, hogy mekkora sztár vagyok 25-én. Kell ez. In your face!

 

szigetfb.JPG

 

De ami igazából valóban lenyűgöz ebben az időszakban, hogy ez a (bocs, itt most megint Budapest lesz a világ közepe), legalábbis télen, büdös, koszos, lehangoló, zajongó, közlekedésőrületbe belegyogyózott város hirtelen egy órási, és főleg üres játszótér lesz. Hogy megértsétek, ez kb olyan, mint például a nagyok végre eltakarodnak a foci-, vagy kosárpályáról, vagy amikor … Olvass tovább!