30

Loading

Olvasom Simonyi Balázsnál, hogy ő beza nem fog futni idén túlnyújtott hétvégi futásokat, mert egy 200 km-es versenyt úgysem lehet szimulálni egy három-négy órás szabadidős tevékenységgel.

Nos, hát itt a Földön ebből mi sem igaz, hiszen én kiválóan tudom nemhogy szimulálni, de faszán, élőben produkálni a lét minden szintű fájdalmát, ami csak rám vár majd a maratonon. Lassan az ötödik hete minden hétvégémre megvolt a két óra pluszos elkaminóm. Félmaraton, 25, 26, most hétvégén a 30, és pár nap múlva le kellene nyomni egy elegáns 34-et.

Az edzéstervben semmi ilyesmi nincs, hogy én bekukucskáljak a harminc környékére. Nem, a terv …

Olvass tovább!

Tagadhatatlan, hogy van érzékem a drámákhoz

Loading

Péntek van, amikor mint minden normális ember, én is csak haza akarok menni, enni akarok egy agyonfaszenelt steaket és sört akarok inni, aztán még egyet.

És akkor jön a lelkiismeret, meg az alkudozás. Nem futottál, csak kétszer eddig a héten. Futok tíz kmt. Lófaszt, nem futok semmit. Éhes vagyok, szomjas vagyok. Futok holnap délelőtt. Tudod, hogy nem fogsz holnap délelőtt futni. Utána esküvőre mész, utána másnapos leszel. Futok öt kmt, és holnap délelőtt futok még egy kicsit.

Aztán csak szendvicset eszek, nem sokat, valahol már tudom, hogy ki fogok menni. Pihenek egy fél órát, lassan fél nyolc lesz. Anna hazajön …

Olvass tovább!

Garmin jeladó Polar övre, Garmin órához 2 – baj van

Loading

A harmadik alkalom után, főleg, hogy ezt most leírom, valamint, hogy előzőleg meglőttem a három screenshotot, és így egyben nézem az egészet – nincs mit tagadni: valami van, ami nem jó. 

Az első kiugrás augusztus másodikán történt, rögtön az elején. Ez a klasszikus, “túl száraz volt még a bőr” kellett, hogy legyen, csakhogy ilyen nekem még soha nem volt. Tudni kell rólam, hogy rajtam két karkörzéstől  is filmréteg képződik izzadságból. Drága apámtól örököltem. Nem segít az sem, hogy én egyelőre és újból sörhas-,  és viszonylag alkoholizmusmentesen élek, reformalakkal is ugyanúgy csöpögök.

Na mindegy, a tempógörbe alapján, mert amúgy nem emlékszem …

Olvass tovább!

Víz nélkül

Loading

Akkasszatok fel, de nem ismerem Csanyát.

Akár ez is lehetett volna a cím, de még inkább az, hogy ez a nap, amikor a Nyúlcipőbolt végképp, de valami iszonyú nagyon kiakasztott. 

Van az a baj, hogy igyekszem szeretni decathlonos övemet, de egyrészt zavar, hogy a csipőmön, hasamon van és/vagy szorít és/vagy lötyög, másrészt a nagyobb kulacs egy fos, harmadrészt a fél liter iszonyatosan kevés nyáron,  tizenöt km felett.

Én utálom magamban azt, amikor tipikusan first world problémákon nagyon fel tudom baszni magam, és éppen ezért – némileg szégyenemben – még inkább haragszom haragom kiváltójára… A Nyúlcipőboltnak lett volna honnan feljönnie, és …

Olvass tovább!