A mindent felemésztő szponzoririgységről, mert nekik könnyű, és mert ők mindent megkapnak, én meg semmitse

Loading

Az úgy volt, hogy amikor még azt hittem, hogy terepfutó leszek, vettem egy Petzl Reaktik+ lámpát, ami engem tekintve a valóságban ugyan abszolút mértékben overkill, de engem ez semmilyen mértékben nem hátráltatott, hiszen én ott élem a legkevésbé az életem. Sokkal több időt töltök idebent az UTH, az UTMB és más U-val kezdődő, de nem -Bahn folytatású versenyek startkapujában. Az éjjeli indulásokkor ott szikrázik a fejemen, hogy hozzájáruljak az ikonikus fényképek megszületéséhez.
(Ha már U-bahn, akkor azt azért meg kell jegyeznem, hogy egyszer, a kétezres évek elején eltöltöttem egy teljes éjjelt a frankfurti pályaudvar környékén az első ottani HÉV-re


Olvass tovább!

Csomagolásügyi kérdések

Loading

Nagyüzemben megy a nyári uborkaszezon (kovászos, mindig a kovászos). Míg mások az év első szezonját agyonversenyezték, hogy aztán meg nyáron agyonversenyzés mellett még agyon is triatlonozzák magukat, addig én összesen két eseményen szopattam magam összesen: egyszer a távolsággal, egyszer a szinttel – és hát magamat túl nem vállalás után sem csinálok semmi látványosat.

Hogy idén valamennyire kerek legyen a kép, a második szezonban az időre fogok utazni. A nem túlzásba vitt tavaszi szereplés és a még meg nem történt őszi fellépések között alapvetően csak a felkészülés zajlik. Illetve mostanában inkább a csak az annak hívott tologatás, halogatás mert ezer féle …

Olvass tovább!