Évente egyszer elmenni nyaralni, az legalább szól annyira külvilágnak, mint önmagunknak, és ez pontosan így van a futással is. Fontos, hogy legyen ott egy trackem, ahová a spórolásnak, félrerakásnak, hosszú szervezésnek, és türelmetlen készülődésnek köszönhetően eljutottam.
A prágai út az oldalvonalról jött, nem is igazán akarom részletezni. Elég annyi, hogy jó volt, Prágát még mindig nem lehet nem szeretni, de ha nem muszáj, vagy nem jön még egy ennél is sokkal jobb ajánlat, soha többet nem fogok buszos, idegenvezetős utazáson részt venni. Másik 52 ember hülyeségétől, plusz az egymaga még ugyanennyit kitevő idegenvezetőtől, simán már az odaút alatt agyfaszt lehet …
Olvass tovább!