Még amikor fiatal futó voltam, és gyanúltanul szaladgáltam Dél-Buda még felfedezetlen prérijein, találkoztam először a mellkaspánt betegség félelmetes, futás- és örömzabáló jelenségével. Ijesztő szörny ez a betegség, legalább annyira mint egy bokatörés, vagy egy Achilles-ín gyulladás.
Nincs pánt, nincs futás. Ennyi.
A hőskorban még Polar pánttal használtuk a Garmin jeladót, ha a Garmin pánt hülyeségeket kezdett mérni (fogalmam nincs miért írom ezt többes számban, bár tény, hogy nem magamtól találtam ki), mert az öv és a jeladó nem képezett elválaszthatatlan egységet.
Az újkorban nemhogy a pánt és neadjisten óra nélkül futók vágtathattak már csak az arra kijelölt rezervátumokban, hanem eddigre …
Olvass tovább!
Megmondtam
… 