Pótlások

Loading

Ideje valami hasznosat is írni.

Az utóbbi hetekben újra előkerült a talpi bőnye, mint téma. Szerencsére nem nálam, de sajnos másoknál, három egymástól teljesen független irányból is kérdéseket kaptam a saját tapasztalatomat illetően. Ekkor jöttem rá, hogy pont azt csináltam, amit más beszámolókban, értékelésekben, blogokban nem szeretek: nem follow-upolok. (Most szombat reggel van, fáradt, kicsit megfázott, és a multiba belebutult ember vagyok, komolyan fogalmam nincs, hogy fejezik ezt ki magyarul.)

Nem zártam le a bőnye témát a blogon – világított rá az egyik kérdező, aki remélem akkor megkapta a válaszemailemet, mert a blog.hu-s üzenetküldéssel azért már párszor megégettem magam. Annál …

Olvass tovább!

És akkor a hobbifutó nagy levegőt vett, és alámerült a Magyar Egészségügybe 4 – A gyógytornász

Loading

Ahogy múltkor írtam, akkor csütörtökön, vagy pénteken, a franc se tudja már, de elmentem a gyógytornászhoz. 

Sokat vártam tőle, de ha az internetes felületének nagyságát, dominanciáját, és annak informatív tartalmát nézzük futás szempontjából, akkor azt hiszem, jogosan.

És jó is volt, sokat tanultam magamról egy óra alatt, de éppen ezért, mivel csak egy óráról beszélhetünk, van bennem egy markáns hiányérzet. Attól függetlenül, hogy anyagi helyzetem buborékbudapesti és nem átallok néha felesleges pénzeket elbaszni a hobbimmal kapcsolatos dolgokra, azért még mindig elég árérzékeny fogyasztó és páciens vagyok. Különösen nagy ellensége vagyok a nem egyértelműen forintosítható szolgáltatásoknak, helyzeteknek, nem tudom, miknek, …

Olvass tovább!

És akkor a hobbifutó nagy levegőt vett, és alámerült a Magyar Egészségügybe

Loading

Sanitas Magánklinika

– Jó napot kívánok, Marcsinkó Péter vagyok, nekem olyan problémám lenne, hogy futás közben, illetve reggelente talpfájdalmaim vannak, foglalkoznak Önök ilyen jellegű sérülésekkel?

– Nem.

Hmm, innen azért elég nehéz visszahozni, de azért megpróbáltam:

 – Azt tudom, hogy sportorlás miatt keletkező térdproblémákkal elég sokan fordulnak Önökhöz, ezért gondoltam, hogy felhivom a Klinikát.

-Nem tudok erre mit mondani.

-Ne haragudjon, jó számot hívtam, ez a Sanitas Magánklinika?

-Igen, igen.

– Értem, és nincs a kérdésemre válasza.

– Nem, nem tudom. Várjon, megkérdezek valakit. Nem, nem tudok megkérdezni senkit.

– Esetleg telefonáljak később?

– A héten már nem lesz bent …

Olvass tovább!

Egoblog íven

Loading

Fáradok.

Amióta ezt csinálom talán olyan élesen, éberen figyelem magam mint még soha, talán azért is, mert ennyi időt elég régóta töltöttem magammal, amennyit ebben az utolsó évben. Futás közben igazából kurvára nem tudok mást csinálni, mint magamat figyelni, főleg, hogy zene és társ nélkül baktatok minden egyes alkalommal. (Egyszer majd az is lehet, hogy veszek egy sportfüllhallgatót, hátha mégis múködik még nálam is, és az sem elképzelhetetlen, hogy csak-csak becsatlakozok másokhoz majd.) A testem elég hamar elég komoly véleményezésbe kezdett az új szokásomról, szóval, ha tudtam is volna másra koncentrálni, akkor is, kénytelen lettem volna párbeszédet folytatni a csatolt …

Olvass tovább!

Talpi bőnye, Achilles-ín, félmaraton, ebben a sorrendben

Loading

Van nekem három problémám. Ebből az első a szerencséltenkedésre való képességemről, a második főleg kifogásokról, a harmadik meg a nyavalygásokról szól.

Az első a talpi bőnye gyulladás, ami magyarul valami iszonyatosan hangzik, olyan mintha valami lebernyegkinövésem lenne, latinul sokkal faszább neve van: Plantar fasciitis.

Ezt még a futás előtt szereztem be, a krav-maga korszakom alatt. Nem tudom, miért vagy hogyan, de egyszer csak marhára elkezdett fájni a jobb talpam a sarokrészen -nagyjából egy ponton, ha ráálltam, ránehezkedtem. Reggel, felkelés után kurva szar, utána enyhül, olyan együtt tudok élni vele szintig. Néha nem is érzem, sokszor meg igen.

Ez több, mint …

Olvass tovább!