Nehéz erről írnom, mert amúgy rendesen odavagyok ettől az elmúlt két hónaptól – milyen kettő, már a június sem volt egy hűdefasza hónap – ,de egyszerűen nincs kedvem komolyra húzott, érzelmileg újra belemászós szarságokat írni, ott is hagytam a faszba az előző, félkész posztot.
Két legnagyobb probléma van, ezek mellett nem lehet elmenni szó nélkül, szóval gyorsan leírom ezeket, aztán haladjunk, legalábbis ez a cél.
Az egyik, hogy nagyjából 10-15 másodpercek vannak az egyes futókilométerek tempója között egyik-napról a másikra. A feladatok kvázi ugyanazok, egymáshoz mérhetők, a teljesítményem viszont marhára nem. Az, hogy ennek az egész befizetett felkészülési tervnek így …
Olvass tovább!