21+1

Loading

Ja persze simán ott voltam én is a versenyem után, hogy akkor most hogyan tovább? Gőzöm nem volt, annyira csak Debrecenre koncentráltam, hogy nem is gondoltam arra, mi lesz azután.

Régebben elég volt csak futkorászni, menni egy ötös, vagy egy tízes kört, de most hirtelen el sem tudtam képzelni az életem edzésterv és versenycél nélkül.

Jó, nem tartott túl sokáig ez az állapot, mert bejelöltem a Smashrunon egy 150 kmes áprilist, mint célt, megbeszéltem a vasemberes fétisben szenvedő haverommal, hogy május közepén körbefutja velem a tavat, mármint a Velenceit. A paksi félmaraton pluszt már tavaly kinéztem, de akkor a térdem … Olvass tovább!

Futás, félmaraton, új munkahely

Loading

Azért választottam a világ végét az első félmaratonom helyszínéül, mert szartam a szintidőtől, meg a záróbusztól, ami pl. ott megy a hátad mögött a kimondhatatlan és copypaste nélkül leírhatatlan vicivittitititán. Hülyék ezek a latinok. Na mindegy. Azzal az egy dologgal nem számoltam, hogy magamhoz képest picsasokat fogok fejlődni pont ebben a két hónapban, amikor – ha szűken vesszük – majdnem egy év alatt lett volna rá elég időm, de persze akkor nem történt semmi, csak a szenvedés.

Bár azóta egyre szimpatikusabb a Rotary félmaraton, ígértek balesetbiztosítást, serleget, meg hát akárhogy is, ez az ÉN félmaratonom. Az első, abból pedig … Olvass tovább!