Beszéljünk erről a csávóról ott fent

Loading

Az a csávó nem én vagyok, a képet természetesen lenyúltam, ami gusztustalan, de ezt csak azért írom, hogy korrekt legyek, az igazság az, hogy a lopás itt annyira természetes dolog, hogy kimondhatjuk, az internetnek nincs lelkiismerete. Most ez mind nem fontos. A fontos az, hogy az a csávó, ott fent nem én vagyok, de kurvára szeretnék olyan lenni.

Benyaltam a marketinget, már ha valaki valaha megkérdezné, hogy mi az istenért kezdtem el futni, mert ezek amúgy mindig olyan motiváló sztorik. A durva az, hogy 2012 tavasza, vagy nyara óta futok, az első cipőmet viszont már megvettem már 2009-ben. …

Olvass tovább!

Summa, cogito, mi az, amikor..?, ja, in medias res.

Loading

Három dolgot utálok a futásban.

A hideget

A kényelmetlenséget

És a bizonytalanságot.

A hideggel nincs mit tenni, tél van, fázol, a faszt fogsz nekiindulni, valahogy így kezdődik. Nem indulsz el, nem indulsz el, nem indulsz el, aztán az ötvenedik másfajta kifogás után már te is tisztában vagy vele, hogy megint kurvára halogatsz valamit, és innen csak pár másodpercre vagy attól, hogy tudatosítsd, hogy mennyire utálod ezt magadban. Valószínűleg jön egy hisztisáv, egy kisebb továbbmenekülés. Ha a végén kurva nagyot káromkodva lerúgod magadról a takarót, meg a mackónacit, ez a te helyed, a te blogod. Ha nem, akkor végül is még …

Olvass tovább!