Tanulságok – amelyek ürügyén még több öncélúan trágár szót írok le, mint eddig bármikor

 461 ,  3 

1. Kurva nehéz nekiindulni péntek este, ha előtte veszel három sört a kedvenc, hiperdrága, nem írom le milyen műves helyeden, hazafele.

Szóval péntek este – mert már kb négy után este van – zsibong az iroda, mindenki érzi, hogy ebből offsite meeting lesz, ereszt a feszültség, nő a decibel, nevetgélnek az emberek, mindenki vicceset mond. Még kimennek az utolsó emailek, befejeződnek, vagy önmegmegmagyarázósan félbemaradnak az utolsó feladatok. És ha ráadásul a feleséged is (na jó, mármint az én csajom, nem a tied, nem főleg, ha nem is csajokban vagy érdekelt) elmegy búcsúztatni valakit és tuti nem jön haza hajnalnál előbb, akkor nehogy ne vigyél haza három sört, amit mondjuk nem határozottan beosztani szándékozol mondjuk legalább ha nem is egy hónapra, de legalább az elkövetkezendő négy órára.

És akkor hazaérsz, és akkor rád borul, amit amúgy addig is éppen hogy csak takargatni sikerült magad elől:  neked bassza meg, futni kell ma. Odakint szar a levegő, minimum mínusz öt fokos, de inkább még fagyottabb szmogot fogsz beszívni. Minden és mindenki azt mondja, hogy ülj le, péntek van, nézz egy filmet, engedd ki a zsibongást,, nyiss ki ne három, de egy, vagy két sört, megérdemled, zsibbadj ki a fejedből. És te nagyon szomorú vagy, mert tudod, hogy a következő mozdulatod az lesz, hogy megkeresed azt a rohadék mellkaspántot. 

És legkésőbb az ötödik kilométernél olyan boldog leszel, hogy elindultál. Vagy azért, mert akkor vége van, vagy, mert addig bemelegedsz. 

A tanulság az, hogy ezek a pillanatok iksz év kocogás után sem múlnak el, mindig a sarkon ólálkodnak, Viszont ha eleged szívatod magad, az élet ugyan kemény marad, de a rámarkolás után kiöntheted a pohárba azt az üveg megérdemlőset. Ezek azért elég mély és bulialkoholistán bölcs gondolatok.

 

clipboard01.png

 

2: Nincs egy valamire való téli, tavasz eleji versenyre rákészítő edzésterv a neten.

Ezek az edzéstervek, amik hobbiszinten elérhetőek, legalábbis, amikkel én találkoztam, nemigen vannak a télre kalkulálva. Élénken emlékszem életem első háztáji művelésű félmaratonjára, ami úgy született, hogy a garmin kezdő edzésterv azt mondta, hogy fuss kétszer igen sokáig,  a kettő között meg mit tudom én, sétálj 10 percet. És akkor is tél volt, mert éppen a debreceni rotaryra készültem, és nem tudtam azonosulni azzal az utasítással, hogy 10 percet flangáljak ingyen, cérnanadrágban a februári utcákon. Hagytam a 10 percet a fenébe, és egyszerűen leballagtam a 21 km-t, mert hát amúgy is arra hajtottam. 

 

smashrun_sunday_february_16_2014.png

 

És most is ugyanez a baj, hogy itt éppen a két hétig, egy hónapig tartó tél közepén, nem fogok futóiskolázni, meg -8 °C-ban nem fogok 127-es 135-ös szívveréssel sétálgatni, csak azért, mert a Lauftipps.ch azt mondja, mert széjjelfagyok két másodperc alatt.

Nyáron meg ugye meleg van az őszi versenyekre felkészülni, az is baj. Bár akkor tény, hogy szívesebben sétálok, mint futok, ha már arra kérnek. 

A lényeg, hogy kellene egy olyan edzésterv nulla forintért, ami tök profi és tekintetbe veszi, hogy én tavasz elején marhára maratonra akarok menni.

A tanulság az, hogy az élet kemény és sosem elég jó hozzád, de legalább folyamatosan elégedetlen lehetsz a körülményeiddel.

 

3. Nézem ezt a képet napok óta, és megmondom őszintén, az elején iszonyúan trollba akartam menni, és lehet, hogy most sem lesz szimpatikus, amit írni fogok. De minden okom megvan rá, hogy leírjam azt, amit írni fogok. (Igazából nincs.) Lehet ezt a részt egyszerűen csak hagyni kellene, de én őszintén annyira megrökönyödtem, és érzek a sztoriban annyi – itt kifejteni nem szándékozott – nagyságot, hogy felvállaljam.

Szóval itt van ez a kép, amit nem mutatok meg, de a a csávó félmeztelenül futja rajta a kifejezetten a januári hidegbe kalibrált első, mainstream félmaratont. 

Találkoztam vele, ezzel az emberrel. Tavaly is, most is, a siófoki félmaratonon, (és nem akartam hinni a szememnek), de először majdnem húsz éve, Szabadi-Sóstón. Maradjunk annyiban, hogy kb objektíven is azt lehetett feltételezni róla –  nem csak a 18-19 éves kis pöcs énem mondja ezt -, hogy kb 10 év múlva ez az ember sehol nem lesz, nemhogy majd 20 év múlva félmeztelenül félmaratont nyomjon. Ha név nélkül írnám ezt a blogot, azt írnám róla, hogy egy menthetetlen faszarc volt, mert mégiscsak előkerült némi százas szög, egy illetlenül nagy fejsze és még ki tudja mi a nyári, balatoni munka utolsó éjszakáján, méghozzá eléggé a haverom és én ellenemben, de névvel nem írok ilyet. Volt egy általunk fel nem fogható nézeteltérés köztünk, amelynek aktív szereplője volt ez a legény. Ezt írom. Pár hetet töltöttünk együtt egy helyen, és ahogy akkor elnéztem az elég súlyos életvitelét, kiröhögtem volna bárkit, aki azt mondja, hogy ez az ember 2016 januárjában félmeztelen lenyom 21 kilcsit. 

A tanulság az, hogy lehetsz menthetetlen seggfej, de ha elkezdesz futni, ez az állapot akár le is csillapodhat szimplán nem normálisra is 🙂

22 hozzászólás “Tanulságok – amelyek ürügyén még több öncélúan trágár szót írok le, mint eddig bármikor” bejegyzéshez

  1. Hát kérem, hogy a harmadik ponthoz rajzoljak pár gondolatot, van aki alól lassan fogy el az aszfalt, van aki alól kirántják. Soha nem tudhatod, hogy melyik a truváj.

    Ellenben a nullforintos edzéstervekhez inkább nem szólnék. Mert mint fent említettem: “mindenkinek más”… ergo nem hiszek a konfekcióban, és a null forintos edzéstervekben sem. De erről anno írtam is.

    És, ha már így elindultam visszafelé, egészségedre! Mind a kettőt, a futást is meg a sört is.

  2. 1. ha kis feleségem vmiért később jön haza, akkor én egyből egy hosszabb futásra gondolok, menthetetlen vagyok… 🙂 amikor csapatépítőre megy, akkorra már beterveztem egy kétnapos terepfutást…
    2. az edzésterveket szépen meg kell értenünk, mi miért mikor vanm hogy épül fel, aztán a nekünk megfelelőre alakítani. 100%-ra betartani egy edzéstervet szerintem nem csak lehetetlen, hanem fölösleges is, többször kell magunkra hallgatni.
    mi végigfutóiskoláztuk az elmúlt telet, most dombozunk, megy ez -4-ben is. 🙂
    3. a futók között is van pár szararc, ez eékerülhetetlen. 🙂

  3. 1. Nálunk be van osztva, ki mikor megy futni, és igyekszünk úgy programot tervezni, hogy az a másik fél edzését ne veszélyeztesse (aki otthon marad, az mindig bébisintér). 🙂
    2. Keress egy szimpla edzéstervet, ami maratonra szól, télen is kb. ugyanolyan mennyiséget kell edzeni egy maratonhoz, mint nyáron, legfeljebb lassabban futsz. Az időjárás sosem lesz ideális, télen hideg van, nyáron meg meleg, szóval erről ennyit. 🙂

  4. 1. Hát ha az én esetemben marad ki este a zasszony, akkor rögtön megy a körtelefon a haveroknak, én otthon nem maradok péntek este egyedül. 🙂 Egyébként a piálás napján én általában igyekszem úgy alakítani, hogy tudjak futni egyet, mert másnap nagy valószínűséggel nem lesz belőle semmi.

    2. Ezeknek az edzésterveknek van értelmük a mi szintünkön? Ha csak a teljesítés a cél, akkor szerintem elég csak szimplán sokat futni (olyan havi 180-200 km körül legalább), bár természetesen távol álljon tőlem, hogy tanácsokat osszak ebben a témában.

    Egyébként no offense, de ez a tavaszi maraton nem túl korai?

  5. @regulat: Köszönöm! 🙂 Mindkettő megvolt.

    @rrroka: Érteni vélem is, alakítom is, ami föleg kihagyást jelent 🙂

    @haanchee: Nálunk egyelőre gyerekből csak macska van, de nyilván, vagy inkább remélhetőleg majd bővül a lista. Az nem csak futásra, társasági életre szánt szabadidőben fog kihívást jelenteni, de majd azon a hídon akkor.. (ami, igen annyit jelent, hogy semmit nem tudok az egészről:) )

    @videkiman: Na, az viszont igaz, hogy a szombati kanyarok előtt én is igyekszem pénteken, vagy aznap délelőtt letudni a vasárnapi hosszabbat, mert nekem már két sör után másnap van.

    Hogy van-e ezeknek az edzésterveknek értelme? Maratonra csak a teljesítés a cél, az tény. Nekem viszont jól esik, segít, hogy kb látom, mi az a mennyiség, amit futni kell, mik az ívek a távolságokban, kb mit, hogy kellene csinálnom. Nem veszem vérkomolyan, de ad egyfajta vezérfonalat. Magamtól hajlamos vagyok mindig lassabban futni, sokszor ugyanannyit futni, csak néha hosszabbat, stb.

    Ki fog derülni, hogy korai-e. Ha azt nézzük, hogy már tavaly nekimentem volna, csak lesértültem, nem. Ha azt nézzük, hogy lesérültem, és azóta kevés km van a lábamban, lehet.

    Decemberben magamhoz képest katonásan lefutottam 29 km-t, és január eleje óta rendszeresen futom. Talán eléggé fel tudom magam húzni március 19-ig, de tény, hogy nálam semmi nem biztos. Hülyeséget nem óhajtok csinálni, eléggé figyelem a testemet, hogy milyen visszajelzéseket ad. de persze aztán lehet, hogy áprilisban itt fogok sírni nektek, hogy mekkora fasz voltam. Ne így legyen.

  6. @videkiman: jók ezek az edzéstervek, mert egy kicsit változatosabbak, mint a sima sok hosszú futás. annyi a különbség, hogy az edzések egymásra épülése, a gyorsabb fartlek vagy résztávos futások, dombozások jobb eredményt hoznak ki.

  7. @rrroka: Biztos is így van, gondolom ezek hatákonyabbak a céltalan futkározásnál, amit én csinálok. 🙂 Inkább akkor lehetnek szükségesek, mikor az embernek nincs ideje egy héten stabilan 3-4szer elmenni és ilyenkor inkább a hatékonyságon van a hangsúly nem? Meg ugye a már említett iránymutatás faktor.

    Nekem az az általános edzéstervem, hogy igyekszem 3-4szer futni hetente, soha nem megyek 10 km alatt (a kevesebb, mint egy órás edzésnek nem látom értelmét), viszont 15 felett max egyszer/hét, annyira kemény azér nem vagyok. Tempó az mindig ahogy jól esik, de ez max fél perces átlag különbségeket jelent, szóval nagyjából fix. Ez bizonyítottan elég egy 1:49:vmennyis félmaratonra, és valszeg a maratonra is így fogok gyúrni, csak hétvégente beiktatok pár 20 feletti futást. Ez működhet nem? Csak a maratontól még eléggé parázok, mivel soha nem futottam félmaraton+pár száz méternél többet, 42 km meg kurva sok. Valószínűleg tudnék 20 felett, akarok is, csak ilyen moslék időben nem vesz rá a lélek több, mint két órát szaladgálni, meg úgy általában szabadban lenni.

    Úgyhogy nekem mostanában eléggé dilemmám ez a maraton dolog, konkrétan, hogy az októberi spáron a 30 km-re vagy a maratonra nevezzek. Egyik felem azt mondja, hogy nyugi, ráérek vele meg egy maraton előtt nem árt legalább 5000 km-t beletenni a lábakba (nagyjából másfél éve futok rendszeresen, addigra mondjuk alsóhangon 4e tuti meglesz összességében, mióta számolom), a másik meg nyilván sürgeti a dolgot.
    A leírtatak alapján szerintetek mennyi esélyem van?

    Bocs a hosszért meg az offért. 🙂

  8. @videkiman: Én a Garmin pulzuskontrollos edzésterveit szedtem eddig elő – és lehet, hogy említetted, mivel futsz, lehet, de nem emlékszem, ne haragudj – ehhez óra sem kell, elég regisztrálni a garmin connectre.

    Most a Lauftipps.ch szintén pulzusos tervét követem, amennyire követem, ahhoz meg semmi más nem kell, csak német.

    Én csak azt tudom előszedni, ami velem történik, meg amit látok: Én három év csetlés-botlás után is telve bizonytalansággal nevezek be a Maratonfüredre (ami ráadásul nem a leglaposabb útvonalú rendezvény Magyarországon)

    Dani cimborám viszont semennyire nem szarozott, miután elkezdett futni iszonyú rövid időn belül már félmaratont nyomott, és ott ugyan a hősiessége tartotta a pályán, bőven egy éven belül már Nagyatádon sétálta le első maratonját. Természetesen iszonyú mennyiségű edzést nyomott hozzám képest, de ő maga is azt mondja, hogy semennyire nem volt felkészült ezekre a versenyekre.

    A lényeg, hogy nem sérült le, azóta sem sérült le, és már rég állva hagyott össz. km-ben, tempóban, egyszeri távokban.

    Azt hiszem a különbség az lelki, agyi dolgokon kívül a testi adottságokban, előtörténetben, sportmúltban van.

    Azt tudom, hogy ÉN nem ugranék neki 21-ről 42-re, mert tudom, hogy a 29 is kurva soknak tűnik.

    Valaki meg simán ráugrik és semmi baja nem történik.

  9. @videkiman: akkor neked is van edzésterved gyakorlatilag. 🙂 a 10km-nél rövidebb edzéseknek is van értelme, ebben az esetben a komfortzóna tetetjén kell futni, vagy még feljebb rövidebb szakaszokon és közte laza kocogás. a mindig jólesős futás egy kicsit csalóka lehet, mert nem elég kemény a lezúzáshoz, és nem elég laza a regenerálóhoz. 🙂 de így alekényelmesebb és a legjobban eső futni. 🙂
    én a 21 és 42 közé beiktatnék egy-két szintet, pl tóparti futópartin 28km, spar 30, meg 30 körüli terep vagy TT. nincs hova sietni, viszont sokkal jobba, ha egyből 4 órás, nem szenvedős maratont megy az ember.

  10. @téglánakgyors: Köszi, én megvagyok edzésterv nélkül. Endomondo-t használok, ha előfizetnék a premiumra, ott is lenne edzésterv. Nem fogok. 🙂 A tavalyi vivicittán futottam az első félmaratonomat, akkor feliratkoztam valami e-edzésre, ami két hetente küldte e-mailben a penzumot, de totál nem a szerint edztettem, hanem az előbb leírtak szerint.
    Ezen a pulzuskontrollos dolgon egy ideig filóztam, vettem/kaptam is épphogy nem a legolcsóbb decathlonos órát, egy ideig használtam, de szerintem szar az az óra, szerintem túl keveset mér, vagy én vagyok keményebb, mint gondolom (inkább az előbbire tennék)

    Én 2014 nyara óta mondom, hogy rendszeresen futok (előtte is voltak persze fellángolások, meg kb. 20 éves koromig sportoltam rendesen, idén leszek 30 szóval azért volt kihagyás, nem kevés), vmikor ősszel határoztam el ezt a félmaratont és kevesebb, mint egy év után simán lefutottam 2 óra alatti idővel. De szerintem innen egy nagyobb lépés maratont futni, mint idáig eljutni. Meg nyilván ha nekiveselkedek, akkor nem végiszenvedni akarom.

  11. @rrroka: na ez az, hogy ha egyszer elmegyek maratonozni, akkor olyan 4 óra környékén jó lenne célba érni. Egy ideje már tervezem lefutni életem első szigetkörét (mer sztem egyedüli bp-i futóként még soha nem futottam olyat), ami az én esetemben olyan 25-26 körül lenne, háztól házig ugye. Csak a legutóbbi hétvégéken végig vagy szar volt az idő vagy másnapos voltam. Kifogások azok vannak. 🙂 Szóval ha ezután is képes lennék még bármire a kanapén fekvésen kívül, akkor szerintem neki mernék ugrani a 42-nek, október azér még messze van (ha beneveznék, nyilván mennék párszor 30 körül), de most még bizonytalanság van. Pl. az utolsó néhány 20 körüli futásomkor abszolút nem éreztem azt, mint az első félmaratonnál, hogy köszi szépen fasza volt, de ennyi elég. Tehát még maradt bennem valamennyi, de biztos, hogy nem a duplája az addiginak.

    Szóval fene tudja, jó lenne tudni milyen 28 körül futni, amire sor is fog kerülni vmikor, csak a nevezés meg egyre drágább én meg elég sóher vagyok, ha a futásról van szó. 🙂 Neked van amúgy igazad, sehova nem kell sietni. (a kis ördög a vállamon meg azt mondja, hogy a 30-t valszeg most le tudnám futni, akkor miért ne legyen a cél ősszel a 42?)

  12. @videkiman: Nekem az a 9000 Ft-os pulzusmérőm volt dekából, sztem elég jól mért.

    Isten ments, hogy én tanácsot adjak, vagy sugalljak, mert mi a tökömre fel – és hálistennek nálam sokkal tapasztaltabb futók tisztelnek meg itt azzal, hogy olvassák a hülyeségeimet – mindenesetre ezek az adatok nekem azt mondják, hogy az ősz még messze van, ebből addig azért lehetne egy nem kifejezetten szenvedős maraton. (Természetesen ahhoz mondjuk a megfelelő elszántság is kell, úgymint Margitszigeten futni, pulzusmérő órát venni, és egyáltalán sokat költeni, meg ilyenek, mert ezek nélkül SOHA nem fog összejönni.)

    A sport(os) múlt szerintem az egy olyan tétel, ami iszonyú sokat számít. Kivétel nélkül azt olvasom ki minden ilyen sztori sorai közül, hogy a test nem felejt el mindent. Hogy futócelebeket mondjak: DK meg Világevő is sportolt fiatalon… Nyilván messze nem ez volt az egyetlen, amit beledobtak a serpenyőbe, de azért ott az összetevők között.

    Viszont egy tesztelős, tavaszi 30 km biztos segítene eldönteni a kérdést 😛

  13. @téglánakgyors: Az szerintem eldöntené, te ugye ezzel van előrébb, hogy tudod milyen az. Mondjuk a 42 még ahhoz képest is kicsit odébb van. 🙂

    A zárójeles mondattal meg nem tudok vitába szállni. 🙂

  14. @téglánakgyors: köszi, mondjuk azt nem értem, hogy ez miben különbözik egy ilyen sima közösségi futástól, én meg ilyeneken nem szoktam részt venni.

    Tehát odamegyek, nem ismerek senkit, így valószínűleg nekikezdek egyedül futni, ez ugyanolyan mint egy tetszőleges hétvége nem?

  15. @videkiman: tök ugyanez van velem. Ha Yours Trulyzni fogok – mondjuk eléggé illene a felkészülésembe, csak most hétéégén költözni segítek -, akkor vszeg én is egyedül nyomom le.

    Jobban is szeretek egyedül futni, de annyit azért mindenképpen a közösségi futások javára kell írnom, hogy könnyebb, motiválóbb többen, még ha nem is ismersz senkit. Nem vagyok egy nagy barátkozós a való életben, szóval én a haverom farvizén szoktam ilyenekben részt venni, de akár így, akár egy, vagy több baráttal, néha tényleg jobb futni, mint örökké egyedül. Főleg, ha valami nagy falatról van szó.

    Többször elgondolkoztam már azon, hogy csatlakozom a 11. ker futónagykövetes csoporthoz, pl Yours Trulynak is nekiindulnak a Kamaraerdőben – de aztán arra jutottam, hogy ez mégiscsak túl merész lenne.

  16. @téglánakgyors: nálunk Érden úgy lesz a YT, hogy a gátról egy 25 km-es kör a városban, aminek a második fel végig lejtő. gyere nyugodtan, nem fogunk zaklatni, általában kicsit széthúzódik a csapat látótávolságon belül. 🙂

  17. @téglánakgyors: az a baj, hogy nekem egy futós haverom sincs, úgyhogy az ilyen közösségi történetekre csak egyedül mehetnék, ahhoz meg nyuszi vagyok vagy nemtom, én se vagyok az a mindenkivel pillanatok alatt lespanoló figura.

    A futónagykövetes csoportra én is gondoltam már, csak a 3. kerben, de ugyanarra jutottam, mint te. Tök faszán elrohangálok egyedül, a közösségi élménynek meg elég az a 3-5 nagyobb esemény amire egy évben benevezek.

Hozzászólás a(z) rrroka bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.