Thule Urban Glide 2

 38 ,  1 

Abban egészen biztos voltam, hogy ha egyszer gyerekem lesz, akkor ki fogom vinni futni – legalább legyen már haszna, ha már van. Ugye. Legalább legyen haszna, ha már apa vagyok. Legalább legyen haszna a futásnak, ha már futok.

Ez ugyanúgy álmodozás, semmit nem érő, semmiről nem tudó fogadkozás volt, mint minden más, amit arról gondoltam, vagy mondtam, hogy mi lesz akkor, ha nekem egyszer gyerekem lesz, amikor még nem volt gyerekem.

Az, hogy végül így lett, sokkal inkább érzem az eseményekbe belecsúszásnak, semmint akaratlagos irányításnak.

Mindezt csak azért említem meg, mert a Thule már ekkor, nagyon korán beakadt. Én már meg nem mondom, hogy hol, kinél láttam, de veszettül tetszett, és biztos voltam benne, hogy én is olyan menő akarok lenni és Thulét akarok tolni.

Megszondáztattuk a babakocsis kérdést az ismerettségi körben, és nagyjából 100%-ban azt a választ kaptuk, hogy az idők során többet is vettek, és mindegyiket utálták, vagy csak szimplán nem váltak be maradéktalanul. Abban biztosak voltunk, hogy EGYETLEN babakocsit akarunk venni, annak minden élethelyzetben teljesítenie kell, mert se időnk, se energiánk, de főleg helyünk nincs többet tárolni.

Azt már többször bevallottam, hogy nem is igen néztünk körül. Egy Phil&Teds háromkerekű valamit láttam az akkor még működő (azóta pár méterrel odébb, nagyobb területen újra nyitott a bolt – jelzéseképpen annak, hogy mióta is írom ezt a posztot) a Fehérvári úti Mamilla boltban, de alaposabban megnézni nem tudtuk. Máshol semmit nem láttunk.  A Brendonban viszont ki tudtam venni  a sorból a Thulét, körbenéztem, megszagoltam,  megfogdostam, megtologattam,  kocogtam vele pár métert.

Annának is tetszett, hogy nagyon könnyű vele navigálni, de róla nem teszek ki fotót, mert ő tudja, hogy mi a GDPR. Kb fél évvel Krumpli születése előtt voltunk,  karácsony utáni akcióban kínálták 139990 Ft-ért a 160-170000 helyett. Tudtuk, hogy a világ összes kiegészítőjét meg lehet venni hozzá, tehát mindenhol, mindenre, mindenkor jó lesz, csak csődbe nem szabad addig menni. Ezzel el is dőlt a dolog.

Miért nem használtat vettünk? Tudtam, hogy így lesz, de attól még rohadtul demotiváló volt szembesülni azzal, hogy a gyereknevelés, annak minden egyes aspektusa egyetlen, óriási meddő, online vallásháború. De tényleg, minden egyes, téged belülről feszítő kérdés, ami bizonytalanságodban felmerül, az a külvilágban vagy fekete vagy fehér, attól függően, hogy kivel beszélsz, mit olvasol. Ilyen a használtat vagy újat című kérdéskör is. Az elején azt mondtuk, hogy a lehető legtöbb cuccot használtan, olcsóbban, ökotudattal. Aztán sajnos, vagy nem sajnos, mindenesetre olvasni kezdtünk, hiszen ez egyszerre elkerülhetetlen tevékenység és a legnagyobb hiba, amit tehet az ember. Az olvasásba éppen ezért aztán elég hamar belefáradtunk, és túl könnyű, túl kézenfekvő volt megvenni akcióban a Thulét – meg tudtuk nyugtatni a lelkünket a pár tízezer forint megspórólásával.

A Thule Urban Glide 2-ről pár hónap használat és 210 km után a következő kijelentést tudom tenni, néhány kiegészítéssel (videót egyet sem,  de fényképeket sem igen fogok ide betenni, ezeket mások nálam sokkal jobban és sokkal többször megtették már):

Multifunkciós, futós-mindennapos, babakocsinak nekünk bevált, igen faszán, zokszó nélkül teszi a dolgát, a minősége kifogástalan, úgy általában és részleteiben nézve a kocsi teljesen egyben van, ajánlott.

A kiegészítéseim:

  • ennyi pénzért ez az abszolút minimum.
  • soha nem futottam vele terepen, csakis aszfalton.
  • A COVID miatt soha nem teszteltük tömegközlekedésen – a terpesze miatt biztos nem lenne őszinte a mosolyom a villamosainkat, buszainkat, metróinkat, utastársainkat ismerve.
  • minden egyes nyomorék kiegészítőt külön kell megvenni hozzá, ez tagadhatatlanul még inkább a luxuskategóriába lövi a babakocsit.

Mi a nem jó, de legalábbis a kérdéses  számomra ezen a babakocsin?

A szín (Black on Black)

Ez  a változat volt a legolcsóbb 2019. év végén, a Brendonban. Minden más színt csak látszatakcióban adtak, és ezzel el is érkeztünk a Második Legkínzóbb Kérdéshez, ami feszített minket:  azonnal meghal-e a baba egy fekete színű babakocsiban? Egyáltalán, miért gyárt bárki is fekete színű babakocsit? (És nem csak szimplán fekete, hanem a váza is extra, mattfekete borítást kapott, amitől még menőbben nindzsásabban, még tankosabban, még halálosabban néz ki.)

Nagyon nehéz erre választ találni a neten, és amit akkoriban felleltünk, az is a skála vagy az egyik, vagy a másik végén helyezkedett el, bár ez a gyerekkel kapcsolatos összes online kérődzésre igaz, ahogy az előbb is írtam. Mi mindössze annyival tudtuk nyugtatni magunkat, illetve azokkal a hozzászólásokkal tudtunk valamit is kezdeni, amelyek azt mondták, hogy a gyerekedet nyáron sem a tűző napra viszed ki, tehát a fekete szín nem fogja megszívni magát extra hővel. Ez eddig beválni látszik, hiszen a nyár nagy részében Krumpli teljes tagadásban volt a sétáltatást illetően.  Amikor sikerült végre szokássá avatni a külvilág meglátogatását, akkor késő délutáni időpontokat választottunk. Mire futni kezdtem vele, vagy Anna rákapott a délelőtti körre is, már ősz lett.

Felfújható kerekek

Mi más is lenne rajta, ha futni akarsz vele? Már akkor defektet kaptunk a kocsival, amikor még Krumpli csak tesztelte a járgányt, és hol voltunk még akkor, hogy fussak akár egy métert is a lányommal?  Azóta ugyan egyszer sem lyukadt ki, viszont azt az egy alkalmat megszenvedtem. A (hátsó kerékre) Decathlon a megoldás, de volt egy tanácstalan fél napom a Brendonban nincs – amúgy honnan szerezzek egy ilyen kicsi belső gumit egyenes két vége között toporogva.

Viszonylag gyakran kell utánafújni, hogy pöpec legyen a futómű, szóval vettem egy igen fasza nyomáskijelzős pumpát a Lidlbe két fillérért, és azóta úgy fújok, mint egy isten.

Az első kerék

A Futóbabakocsival Futók Bibliája első parancsolata, hogy amennyiben bolygósítható az első kereked, azt kurva gyorsan rakd fixre. Ez volt a legelső mozdulatom nekem is, azután, hogy a tesztpiltótát beleraktuk az ülésbe. Ámde a járgány meglehetősen jobbra húzott. Ezzel semmi baj nincs, ebbe a hibába milliók beleesnek, a Thulénak viszont van két kis bizbasza, amivel abszolút középre lehet állítani az iránytűjét – bárcsak  minden más területen is ilyen könnyű lenne ez.

A tesztpilótám viszont nem a türelméről híres, szóval pár próbálkozás után amár tarkómon éreztem a mostmiafaszvan tekintet lézeres, vörös pöttyét, és szinte hallottam, hogy veszi a levegőt, telik a tüdő – és itt hagytam az egészet mind a mai napig a fenébe. (Nyilván egy ideális világban ELŐTTE állítom be a babakocsit.) Az első kerék bolygósítva maradt. Hagyok időt a te nem is vagy apa gondolatok megszületésére. A szabadon irányt váltható kerék természetesen a baba kvázi azonnali halálát okozza, lévén, hogy az első kerék így önként és elkerülhetetlenül felszalad az első buckára, megbicsaklik, maga alá fordul, a gyerek kiesik és eltöri a nyakát. Kétszer.

A bolygós kerék az elején néha szitál – ez az egyik ok, amiért marhára  nem tartják szerencsésnek a nem rögzített állást-, de ez pár méter után megszűnik,  viszont utána nekem ezen a nehezített, XI. kerületi pályán sokkal könnyebb a  a bolygosított haladás. Aszfalthibákat, fekvőrendőröket, a síkba letenni soha nem tudott csatornafedeleket, fákról leesett ágakat és csonthéjas szarokat kerülök. Félre ne értsétek, nem szlalompályán tolom végig a Thulét, de messze nem egy rekortánról, vagy egy nyugat-európai minőségű bicikliútról beszélünk.

A fék és a csuklópánt

Az egyes verzión még nincs kézifék, a kettesre már raktak. Megállítani nem állítja meg a kocsit, inkább csak egy lejtőn biztonságot adó visszatartó erőről van szó. A csuklódat visszafele / felfelé kell rántani, mintha motoron adnál gázt, bár én életemben 10 másodpercet ültem összesen motoron. Szerintem kényelmetlen, szerencsétlen mozdulat ez, egy jó helyre elhelyezett karral többre mennénk. Az elején úgy gondoltam, hogy a tolókaron középre elhelyezett, kikerülhetetlen fék ráadásul túl vastagra sikeredett, még az én ujjaim sem érik át, de végül megbékéltem vele. Lehet, hogy egy kisebb kezű anya (most már zárójelbe sem kell írni, hogy nő) nem így van ezzel.

Pakson, ahogy megindulunk A Lakótelepről lefelé, használni szoktam – kényelmesebb, hogy nem karból kell visszatartanom a súlyt, hanem a fékkel tartja a kocsi az én sebességemet. Ugyanakkor tényleg béna, hogy csuklóból húzni kell a féket. First world problem, természetesen.

A csuklópánt szintén a fékentartás miatt van fent a tolókaron. Az eddig szokásos hét-nyolc km-en én legalább tíz alkalommal váltok kezet, számomra teljesen értelmetlen ez a hurok.

Lámpa

Na, az nincs a Thulén. Svéd modell, ott azért szokott sötét lenni, a pakliban is benne van, hogy bicikliúton, neadjisten úttesten használja az ember ezt a babakocsit:  minimum annyit elvártam volna, hogy legyen neki egy dedikált helye a vázon. De az sincs. Természetesen kiegészítőként adnám én is, darabját ötezerért, mégiscsak profitból él az ember, ám itt megbicsaklott az ikealogika. Megoldottam, nincs baj, de azért mégis, kérem.

Zár

Ez sincs. Viszont ez nem Thule-specifikus, azt hiszem egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a babakocsikat zömmel nem azokban az országokban, vagy nem azokra az országokra gondolva gyártják, ahol még a mentőautóból is lopnak. Az Urban Glide-ot meglehetősen nehéz zárni, mivel gyakorlatilag darabjaira lehet szedni.

Miért kell egyáltalán zárni?  Az előszobában kerülgettük egy ideig, de jött a rossz idő,  saras lett, Krumpli mászni is kezdett, nem maradhatott. A mi kis lépcsőházunkban tároljuk, ahova ugyan a kutya nem jár, de azért mégis, jól esne nem pusztán a valószínűtlenségben bízni.  Annának volt még tornabérlete a Kelenfába, ahol a kertben tároltak általában egyszerre minimum hat babakocsit, a kérlek, lopjatok el minket tábla alatt. Igaz, csak egyszer kellett rákérdezni, és garázsba rakták a babakocsit.

Thule sport organizer (nem tudom, mi a magyar neve)

Jelen pillanatban leginkább ezt az ital- és cipzárasmindenttartót használjuk. Tényleg fasza kulacsnak (nem, nem nekem, bárcsak annyit futnék), rágcsadoboznak, kesztyűknek, telefonnak, zsebkendőnek, mindenfiszemfaszomnak. Ugyanakkor leárazva is méltatlanul drága.

Esőponyva

Párszor kellett már. Egy-egy kisebb szemerkélést simán ki lehet húzni a kupolával, de volt, hogy elő kellett venni. Én azt hittem, hogy Krumpli zokogva fog őrjöngeni, amikor rátesszük, de a képpel ellentétben egy víztiszta,(meglehetősen lágy) anyagról van szó, a kilátást nem korlátozza, és őt inkább csak érdékelte a kopogás, semmint zavarta volna.  Arra ne számítson senki, hogy egy tartózsákkal  érkezik a cucc, hiába kerül annyiba, mint egy használt babakocsi. Nem, ezt ott tartod alul, a kocsi csomagtartójában, és reménykedsz, hogy semmi olyat nem raksz majd alulra véletlenül, ami felsérti a ponyvát.

Hordozóadapter

A mózeskosarat túl keveset használtuk, hogy kijöjjön ez az apróbb hiba, de a Maxi-Cosi (meg egy rakat más) hordozóhoz való adaptert időről-időre vissza kellett helyezni a vázon az eredeti magasságba, mert a ferde sínen lassan-lassan lecsúszott a fenébe. (A Chicco hordozónak külön adaptere van, olaszok, mit mondhatnék… Ja, azt, hogy nekünk a maxicosiból kifolyólag ilyen nincs.)

Mózeskosár

Összecsukhatónak van reklámozva, az oldalfala ugyanis nem merev, valami űrvászonból van.  A valóságban örülsz, ha te(férfi)(nő) meg a sógorod(férfi)/barátod(férfi)(nő)(sorrend)(fontos)/párod(férfi)(nő), apád(férfi), anyád(ezt nem hiszem), vagy bármilyen veled egy légtérben tartozkódó férfi(férfi), vagy nő(nő) használati állapotba feszítitek a ponyvát. Onnan se nő, se férfi, se apa, se anya, a szivárvány egyik színe sem akarja soha többet össze-, se újra szétnyitni.

Lábfék

Ez a fullfék, ami a kocsikon a kézi, de itt a kézi csak lassít, mint a kocsikon a lábfék. Mindenki érti. Futás közben nem ildomos rátaposni, mert a baba meglepődik. Éppen ezért normál, emberi anatómiával nem is igen lehet, de hát mindannyian láttunk már épp elég futóstílust, ki tudja, inkább szólok. Alvás közben sem etikus záró helyzetbe kólintani, főleg, ha egy csendes parkot, vagy padot találtál, ugyanis baromi hangos, az álomdzsungelt éberebben szkennelő babák egy reflexből harcipózba vágják magukat tőle és szempillanat alatt ledobják a napalmot. Én már láttam felperzselt, kelenföldi játszóteret, semmi nem maradt belőle, csak olvadt rekortánkockák és poszttraumás stressz. Az óvatosság idővel azonban automatizmussá válik, a kihagyott ebéd helyetti chipset is csak nyállal oldva szopogatod, nincs roppantás, nincs majszolás.

Bundazsák

A gyereköltöztetés a világ legepikusabb háborúinak naponta többször kirobbanó ismétlése. A legegyszerűbb hát beletenni az egész csomagot úgy, ahogy van, egy zsákba. Gyors is, mozogni sem tud tőle – minden más csak a divatlobbi ármánykodása.

A babakocsikra való bundazsák is az ebbe az irányba tartó megoldáskészletek egyik igen praktikus darabja. Amikorra odaértünk a hőmérsékletben, hogy kell egy bundazsák, már tisztában voltam vele, hogy természetesen a futóbabakocsikra is van egy facebook csoport, mert amire nincs, az nem is létezik. Innen tudtam meg, hogy sokan tök random (akár kézműves) bundazsákot használnak, mert hát miért is fizetnének sokat valami olyasmiért, amiért nem muszáj? Igazuk van. A Thule sport bundazsákja alsó hangon huszonnégyezer forintba kerül – ez való kimondottan a futós, biciklis járművekbe, de megveheted bele a civil, városi Thule cirkálóba való prémium zsákot is valami negyven-ötvenért.

Sokat tanakodtunk ezen, mert valóban kapni hat-nyolcezer forintért ötpontos biztonsági övvel kompatibilis, normálisan kinéző, egyéb márkás bundazsákot is, ezek viszont rövidebbek. Krumpli üvegházi nevelgetése pár hónapnyi, komolyabb előnyhöz jutatta őt a hasonló korú versenyzőkkel szemben, és már hat hónaposan se volt se szemre, se mérlegre, se centire kisebb mint egy majd egyéves ismerősbaba. Az előnyét stabilan tartja, az étrendjének répára váltása sem ingathatta meg, növekedése legfeljebb lelassult.

Nem mertünk hát kockáztatni, megvettük a sportzsákot, ami működni működik, alul valóban van fejlődésre lehetőség, felül viszont semmit nem takar.

Erről teszek be képet, mert Krumpli még nem tudja, hogy mi az a GDPR:

A legkevesebb, amit mondhatok, hogy nem értem a koncepciót. Ha majd megértem, akkor is azt fogom mondani, hogy miért nem lehet ennyiért adni egy levehető felső részt?

Ülőpozició

Erről nem tudok személyes tapasztalatból nyilatkozni. Több helyen olvastam, hogy a Bobhoz képest nem ül elég mélyen a gyerek. Én még egyszer sem ültettem, és ha ültetni fogom is, nem lesz összehasonlítási alapom. Mindenesetre ideteszem, hogy egyben legyen minden – már amennyire én képes vagyok összegereblyézni az univerzális ismereteket Thule Urban Glide ügyben.

Használati utasítások – garanciális ügyintézés

Ezt hagytam legutoljára, mert ez volt az én legelső, legnagyobb tanulságom Thule ügyben. Minden apának van egy, de inkább több Epikus Szopása.

Nekem ezzel kezdődik a sor:

soha, de SOHA ne higgy a kellemes stock zene aláfestése alatt az ülőhuzatot pár könnyed másodpercben eltávolító, majd a mózeskosarat légies mozdulatokkal felapplikáló nőnek a Thule Hivatalos Videóklipjében. Hazudik, és a szeme se rebben:

Neked az a szar nem fog lejönni. Akkor sem ha zokogsz, akkor sem, ha égre üvöltve átkozod az összes kibaszott svédet és küldöd őket el a halál faszába, egyenesen a Valhallába, oda, a kikúrt, nyershalzabáló, viking felmenőik közé, és kézzel verve a falat, az imént eltört kisujjadra esküszöl, hogy olyan vérveres, bélgőzös pokoli bosszút állsz minden umlautos, minimalista malmöi designeren, hogy újraírják majd a irodalomkritikusok a skandináv noir fogalmát.

Bal kézzel fogva a kormányt, és a használthatatlan jobb kezemmel tenyértőből váltva visszavittem a megsemmisült ponyvás babakocsit a budaörsi Brendonba. Ahol a következők történtek velem:

Elárulták, hogy nem kell levenni ahhoz az ülőhuzatot, hogy feltegyük a mózeskosarat.

Biztos, ami biztos, segítettek is felhelyezni. (Így egyébként az ülőrész egy plusz tárolóhelyet is biztosít neked az alsó csomagtartó mellett.)

Adtak egy cserebabakocsit, egészen pontosan egy Thule Urban Glide 1-et.

Felvettek egy jegyzőkönyvet, amelyben többek között nyomatékosan megjegyeztem, hogy megnéztem a videót.

Kérték, hogy ne számítsak arra, hogy ebből két hónapnál korábban lesz valami.

A történet vége az lett, hogy valóban két hónap múlva jelentkezett a bolt. A forgalmazó méltányosságból kicserélte az üléshuzatot, írásos válaszukban felhívták a figyelmem az interneten megtekinthető videóra.

Összegzés

Namármost. Tisztában vagyok vele, hogy oldalakon keresztül soroltam fel, hogy mi minden szar a Thule Urban Glide 2-ben, mert hát így szocializálódtam.

Úgyhogy megismétlem mindazt, amivel kezdtem: a Thule Urban Glide 2 nem szar, sőt, idei tapasztalataim a sétákkal, a 210 km-es kocogásommal azt mondatják velem, hogy ez egy igen fasza cucc. Pokolian drága,  a kiegészítők még inkább azzá teszik, nálunk nem fogják tömegek venni.  Mi költöttünk rá, de lehet, hogy pl. Haanchee kevesebb mint fele Thuléba kerülő Hauch babakocsija is megfelelő lenne.  Nem fogjuk megtudni.

Megbánni a legmélyebb, legőszintébb pillanataimban sem bántam meg (Anna sem), szeretem, hogy cipzározható az alsó csomagtartója, szeretem a többi praktikus megoldását is, a kiegészítőit is. Szeretem, hogy halk, hogy nem kattog, nem zörög, pedig direkt nem extrémmerev, feszes a váza, mindennek van egy minimális mozgástartománya. Eszméletlen könnyű irányítani, nem problémázik, igénytelen, kiszolgál, jó ránézni, és tartja a minőségét. És (immár jó pár hónapja) Krumpli is szereti.

Mi kell még? Pénz, Porsche, paripa – abból egyszarvú, és némi idő sem ártana blogra és alvásra.

UPDATE (2021.01.31.)

Múlt héten, Pakson jött el a pillanat, hogy fix állásra raktam az első kereket. Valamiért csak nem akart abbamaradni a szitálás, beremegés, és ha őszinte akarok lenni (korlátozottan), bennem is ott zakatolt, hogy mégsem okés ez így, ki kellene próbálni, hogy milyen az igazi profimód.

Röviden: jó.

Hosszabban: nem mondom, hogy könnyű bevenni egy derékszögű kanyart, de a kisebb ívek semmiféle gondot nem okoznak.  Egy kis húzás, eltartás  a csuklón, esetleg egy finom lenyomás, hogy ne legyen súly az első keréken, és irányba áll a verda.

Nem egyszer olvastam, hogy pár szülőnél volt probléma abból, hogy Urban Glide (1, és/vagy 2) nem hajlandó szögegyenesen haladni, hanem akármit is csinálnak, valamelyik irányba húz (garanciális csere, csalódás, babakocsit felgyújtás, azóta csak Bobra esküszés) . Az egyenes nálam sem középen van, de gond nélkül megtaláltam a helyes beállítást, és egyenesebben haladunk előre a kijelölt úton, mint bármelyik szovjet berepülőpilóta. Hasítunk. Hat negyvennel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük